Rövid távon az infláció csökkenését valószínűsítik a jegybank szakemberei, jövőre azonban már számottevően a cél felett alakulhat a pénzromlás üteme. A növekedést tekintve szintén romlott a kép: már három százalék alatti GDP-bővülést prognosztizálnak 2011-re, ennek egyik oka lehet a bankadó.
Sötét felhőket lát gyülekezni az MNB
"Az inflációs folyamatok hosszú idő óta kezdenek a kívánt irányba menni, a tavalyi áfaemelések hatásai kiestek a bázisból, ennek köszönhetően a júliusi infláció a korábbiaknál kedvezőbb képet mutatott" - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Simor András. Ennek köszönhetően az idei előrejelzést a korábbi 4,9 százalékról 4,7 százalékra mérsékelte a jegybank az átlagos inflációt tekintve.
Hosszabb távon azonban nem ilyen rózsás a kép: 2011-re és 2012-re is emelte várakozásait az MNB, így jövőre 3,5 százalékos, 2012-ben pedig 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme, ami meghaladja a jegybank 3 százalékos célját. Ráadásul a nemzeti bank szakemberei további felfelé mutató kockázatokat látnak.
Az inflációs előrejelzés emelését a gyenge forint mellett a nyersanyagárak és a mezőgazdasági árak emelése tette szükségessé, hosszabb távon pedig az olajár okozhat kellemetlenségeket.
A növekedést tekintve is 2011 lehet a nehéz év az MNB szerint: az idei évre várható 0,9 százalékos bővülés nem jelent komoly elmozdulást a korábbi becsléshez képest, jövőre azonban már csak 2,8 százalékos növekedést várnak a szakértők, ami 0,4 százalékkal elmarad a tavaszi várakozástól. 2012-ben 3,8 százalékos lehet a növekedés a friss előrejelzés szerint.
Simor szerint a korábbinál visszafogottabb növekedési kilátásokban szerepe van többek között a bankadónak, mely lassíthatja a gazdaságot, ha valóban negatív hatással lesz a hitelezésre. Emellett a belső fogyasztás a jelenlegi pálya alapján a korábban vártnál lassabban térhet magához, illetve a gyenge forint is inkább megtakarításra, mint fogyasztásra ösztönözheti a lakosságot. "A lakásépítés, az építőipar területén a korábban jósoltnál elhúzódóbb válságra számítunk" - tette hozzá a jegybank első embere.
A költségvetési hiány tekintetében még pesszimistább az MNB előrejelzése: az idei évre 4,3 százalékos, 2011-re pedig 4,1 százalékos deficittel számolnak, míg 2012-ben 3,7 százalékra csökkenhet a hiány. Simor szerint ebben a friss előrejelzésben már számoltak a bankadóval is.
Az előrejelzésekkel kapcsolatban Simor kiemelte, hogy azok nagy bizonytalanság mellett készültek, hiszen nem ismerik például a kormány 2011-es költségvetési terveit. A jelentés készítésekor csak az olyan intézkedésekkel tudtak számolni a jegybank szakemberei, melyek mögött már elfogadott döntés áll, így például a korábban bejelentett személyi jövedelemadó-változásokat sem tudták még figyelembe venni.
Lemaradóban a régiótól
A kamatdöntést megelőzően a Monetáris Tanács az inflációs folyamatok mellett szokás szerint megvizsgálta hazánk kockázati megítélésének változását is. Ebben a tekintetben valamelyest sikerült korrigálni az IMF-tárgyalások kudarcát követően, de például a CDS-felárakban nem történt érdemi pozitív változás.
A nemzetközi pénz- és tőkepiaci hangulat viszont jelentősen javult az utóbbi egy hónapban, a környező országok megítélése is javult. Mindez azt jelenti, hogy a régióhoz képest hazánk kockázati megítélése számottevően romlott az elmúlt hetekben. Ez azonban a jelek szerint nem volt elég ahhoz, hogy a Monetáris Tanács kamatemelés mellett döntsön.
"Az IMF-tárgyalások a kormány kezében vannak, információim szerint nincs olyan kezdeményezés, mely a tárgyalások folytatására irányulna" - mondta újságírói kérdésre Simor András.
Lassan lépkedünk a kamatemelés felé
"A mai ülésen három javaslat szerepelt a Monetáris Tanács előtt: egy 25 bázispontos emelésről, egy tartásról és egy 25 bázispontos csökkentésről szóló. Végül hosszas vita és mérlegelés előzte meg a döntést, melynek értelmében 5,25 százalékon marad a kamatszint" - vázolta fel a sajtótájékoztatón Simor.
"Az inflációs folyamatok megítélésében bizonytalanságot jelent, hogy a tartósan alacsony kereslet milyen mértékben fékezi a költségsokkok begyűrűződését. Amennyiben az inflációs kockázatok fennmaradnak, vagy tartósan romlik az ország kockázati megítélése, szükségessé válhat az alapkamat emelése" - olvasható a Tanács közleményében.
A döntéshozók már a júliusi kamattartás után is tettek utalást egy esetleges monetáris szigorításra, ez a mostani pedig talán még egy fokkal egyértelműbb beszéd.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
