A Nemzetgazdasági Minisztérium ma közzétett egy útmutatót a pénzügyi szolgáltatóknak, amely alapján el kell készíteniük a pénzmosás elleni intézkedésekről szóló belső szabályzatukat. Ezek kötelező tartalmi elemek, de a legérdekesebb része a rendeletnek a kockázat szintjének beazonosításához nyújt segítséget. Így a bankok könnyebben meg tudják ítélni, hogy adott számlatulajdonos tevékenysége különös odafigyelést igényel, vagy elég a szokásos rutineljárást lefolytatni.
Az NGM szerint például a bizalmi vagyonkezelés (trust), illetve a privát banki szolgáltatás a magasabb kockázatú, tehát alaposabb ellenőrzést jelentő csoportba tartozik. Azzal együtt, hogy a bizalmi vagyonkezelésben részt vevők adatait egy központi nyilvántartóban gyűjtik, ahonnan, ha szükség van rá, a jogosultsággal rendelkező szervek lekérhetik az információkat.
Azonban a konstrukció, a sajátos jellege miatt - a vagyonrendelő, mint tulajdonos ezt a jogot átruházza a vagyonkezelőre, aki a harmadik szereplő, a kedvezményezett érdekét szem előtt tartva hasznosítja a vagyont - eléggé kitett az árnyékgazdaságnak, ezért kapja a megkülönböztetett figyelmet a jogalkotótól (no meg az európai uniós direktíváknak is meg kell felelnünk). Itt nem százmilliókkal gurigáznak, jóval nagyobb tétekben folyik a játék. Ezért a bizalmi vagyonkezelés mindig is a rizikós ügyletek közé tartozott hatósági szempontból.
Képünk illusztráció
A bizalmi vagyonkezelés intézményét három éve vezették be Magyarországon. Egy angolszász típusú ügyletről van szó, amely még mindig keresi a helyét a hazai jogrendben: az MNB felügyeleti jogosítványai például nem terjednek ki a bizalmi vagyonkezelésre, a jegybanknak így korlátozottak az intézkedési lehetőségei.
A bevezetési szakaszon tehát épphogy túljutott a bizalmi vagyonkezelés, s kérdés, a pénzmosás elleni intézkedések mekkora adminisztratív akadályt állítanak az üzlet bővülése elé. Azaz a teljes diszkrécióra vágyó megbízókat mennyire riasztja el a magas szintű ellenőrzés.
A rendelet más tényezőket is besorol a magasabb kockázatúak közé, amelyek a magyar cégvilág nagypályás játékosai számára nem lehetnek ismeretlenek. Így például:
- Az üzleti kapcsolat szokatlan körülmények között zajlik.
- A társaság tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik.
- A felügyeletet ellátó szervek által jelentős mértékűnek tekintett készpénzforgalmat bonyolítanak.
