Ahogy az MNB alapkamatának 2012. második felében kezdődő csökkentése a bankbetétek kamatait is drasztikusan erodálta, úgy tette egyre népszerűbb pénzügyi termékké a befektetési alapokat. Az alapkezelőknél lévő pénz mennyisége 3200 milliárdról 5500 milliárdra nőtt. Tavaly novemberben azonban megtört a 25 hónapos trend és az alapok vagyona csökkenni kezdett. Persze nem kell drasztikus pénzkivonásra gondolni, októberhez képest a decemberi mérleg 46,6 milliárdos mínuszt mutatott. Eközben egyébként a lakosság banki lekötései újra emelkedni kezdtek.
A Bamosz adataiból kiderül, hogy novemberben és decemberben a nyilvános, nyílt végű pénzpiaci alapokból - amely a teljes vagyon 26,9 százalékát teszik ki - történt a legnagyobb pénzkivándorlás. Ezt a kötvény és vegyes alapok bővülése sem tudta ellensúlyozni, pedig azokban is bőven tartanak pénzt az emberek. A pénzpiaci alapok értéke novemberben 5, decemberben pedig 1,4 százalékkal esett az előző hónaphoz képest.
Ha megnézzük, hogy február elején milyen hozamokat mutattak a pénzpiaci alapok, akkor kiderül, hogy többségük éves összevetésben már lemaradt a bankok által tavaly februárban kínált kamatoktól. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy míg a bankbetéteknél a 16 százalékos személyi jövedelemadót és a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetni a kamatjövedelem után, több alapnál csak a 16 százalékos sarcot szedi be az állam, az állampapír kitettség miatt ugyanis az egészségügyi hozzájárulás alól mentesülnek a befektetők. Ez ugyanakkor a nagyságrendeken aligha változtat.
Gyenge hozamadatok
Az MNB adatai szerint tavaly februárban a forintbetétek átlagos kamatlába az új szerződéseken 2,22 százalék volt, míg a pénzpiaci alapoknak csak egy kis része tudott ennél magasabb hozamot produkálni a befektetőknek. Pláne igaz ez a 12 hónapos diszkont kincstárjegyek hozamára, amely 3,5 százalék volt egy évvel korábban. Persze utólag mindenki nagyon okos, hiszen a banki kamatok, illetve a DKJ hozama a jövőt mutatják, az alapok hozamai pedig a múltat.
A pénzpiaci alapok között is akadt ugyan egy dollár alapú, amely 18,8 százalékot fialt egy hónap alatt (február 5-i állapot szerint), de a többség nem volt ilyen szerencsés. Ha nem éves, hanem 3 havi bázison nézzük a pénzpiaci alapokat, akkor 0,1-0,3 százalékos hozamokat találunk.
A pénzpiaci alapok után megnéztük a szintén népszerű kötvényalapokat, amelyek az összes vagyon 22,7 százalékát teszik ki. Itt a tavalyi év utolsó két hónapjában is nőtt a befektetett pénz mennyisége, bár egyértelműen a lassulás jelei mutatkoztak. A bizalom ebben az alapformában ugyanakkor érhető, hiszen a bankbetéteket jócskán meghaladó éves hozamokat kaptak a befektetők, nem ritkán kétszámjegyűeket. Sőt, voltak 20 százalékot is meghaladó számok éves viszonylatban, bár ennek ellenkezője is előfordult, 25 százalékot meghaladó veszteséggel. A kötvényalapok egyébként 3 hónap viszonylatában is jól teljesítettek, ugyanis nem volt ritka a 4 százalék feletti hozam (szintén nem évesítve). Persze ehhez a teljesítményhez kellett az EKB kötvényvásárlási programjának bejelentése is, amely miatt a kötvényárfolyamok száguldoztak az év elején.
Jól fialtak a vegyes alapok is, amelyek a teljes vagyon 11,2 százalékát tették ki decemberben. Hozamuk éves szinten jóval meghaladták a banki kamatokét, de 3 hónap alatt is komoly teljesítményt lehetett velük elérni. Az abszolút hozamú alapok, amelyek szintén a népszerűbbek közé tartoznak (13,21 százalék), vegyesen teljesítettek az elmúlt évben. A többségük hozama ugyan meghaladta a banki kamatokét, de sokan nyúlhattak bele olyan papírba is, amellyel pénzük kevesebbet ért.
Látható tehát, hogy nem az alapoktól, mint befektetési formától távolodtak el az emberek, csak bizonyos formáitól, amelyek közül a legjelentősebbek a pénzpiaci alapok. Emellett komoly kiáramlás volt a részvény és árupiaci alapokból is, de ezek jóval kevésbé népszerű befektetési formák, így az összképre kisebb hatással voltak.
mfor.hu
