Bár a miniszterelnök gazdasági akciótervének része, hogy a jövőben a jelzálogú alapú hiteleket csak forintban lehet folyósítani, a le-fel ugráló devizaárfolyamoktól szenvedő lakáshiteleseknek ez csak sovány vigaszt jelent, hiszen a meglévő devizahitel árfolyam különbözetét továbbra is finanszírozni kell valamiből. Ez utóbbi főleg akkor jelent gondot, ha egyébként is kevesebb a háztartás bevétele, mint korábban. Fizetni kellene tehát – de miből?
A struccpolitika nem jó
A legrosszabb megoldás, amit követni lehet, az a struccpolitika: vagyis egész egyszerűen nem tudomást venni a fizetési kötelezettségről, és bontatlanul kidobni a fizetési felszólításokat – ez csak az anyagi veszteséget növeli, ráadásul előbb-utóbb a fennmaradó összegeket így is, úgy is be kell fizetni.
Bár a kormány tervei szerint az úgynevezett kilakoltatási moratóriumot az idén év végéig meghosszabbítják, ez azonban csak átmeneti védőháló. A lakóingatlanok árverezése illetve kilakoltatási moratórium ugyan a választások előtt kampánytémává vált, ám alig esett szó az ez utáni lépésről: a végrehajtásról.
Tárgyalni kell a bankkal
A válság kezdete óta – részben a társadalmi és politikai nyomásnak is engedve – a bankok viszonylag rugalmasak a hitelek átütemezésében, fizetési haladékban vagy éppen a futamidő növelésében. Fizetési probléma esetén mindjárt az elején érdemes a pénzintézethez fordulni, mivel ilyenkor még sokkal jobb pozícióból lehet tárgyalni egy esetleg szerződésmódosításról.
Fontos tudni azonban, hogy több pénzintézet esetén is a szerződésmódosítás gyakorlatilag azzal jár, hogy egyben fixálódik az árfolyamveszteség – így a teljes visszafizetendő összeg az eredetihez képest akár jelentősen is megnövekedhet, ami egy lakáshitel esetén jelentős tétel lehet.
Racionális megoldások
Általában utólagosan is megköthető a munkanélküliségi biztosítás (x), ami – különösen hirtelen pénzzavar esetén – akár életmentő is lehet, bár a korábbi évekhez képest a biztosítási feltételek szigorodtak. Piaci szakértők szintén ajánlják a hitelfedezeti biztosítást is, mely havonta minimális összegért jelentősen megnövelheti a hitelkonstrukció biztonságát.
Ha és amennyiben a tartozás további fizetésére nem nagyon látszik esély, akkor nincs mese: el kell adni az ingatlant. Sokkal jobb anyagilag, ha ezt nem a végrehajtó, vagy a bank teszi meg, ezért érdemes először saját erőből meghirdetni, akár igénybe véve valamelyik ingatlanos cég szolgáltatását. Az eladási ár meghatározásához mindenképpen meg kell tudni az ingatlanra terhelt aktuális tartozást, illetve annak várható mértékét. Amennyiben a hitel az úgynevezett „nulla forintos” kategóriába tartozott anno, előfordulhat, hogy az ingatlan értékesítése után nem lesz fennmaradó összeg.
Gond lehet a hiteldominó
Ugyan ritkán lehet róla olvasni, de sokan küzdenek a hiteldominó problémával: a korábbi időszakban több hitelt is felvettek, adott esetben egy már fizetni nem tudott hitelt finanszíroztak egy újabb felvételéből. Ez a banki szakemberek által – különösen az átlagemberek számára – nem feltétlenül ajánlott megoldás, főleg akkor nem, ha a pótlólag felvett hitel ugyan könnyen jött, de rosszabb feltételű, mint az előző.
Általános tapasztalat, hogy az ilyen típusú hitelspirál előbb-utóbb finanszírozhatatlanná válik, és könnyen pénzügyi összeomlást hozhat. Éppen ezért annak, aki több, nehezen finanszírozható hitellel is rendelkezik megoldást jelenthet a hitelkiváltás(x). Hitelközvetítők szerint azonban igen fontos a hitelek konvertálásának megfelelő időzítése – nem mindegy ugyanis, hogy a szerződés kötésének napján éppen hol tartanak a devizaárfolyamok.
