Az uniós normákhoz igazodó rendelet legjelentősebb újítása a közös nyilvántartás létrehozása, amely e cégcsoportok számára szélesebb körben teszi lehetővé a dokumentációs kötelezettségek egységes teljesítését.
Az október 16-án elfogadott, s 2010. január 1-jén hatályba lépő pénzügyminisztériumi rendelet megtartotta a korábbi szabályozás legtöbb elemét, így továbbra is mentesülnek a dokumentációs kötelezettség alól a kisvállalkozások, és egyes esetekben egyes középvállalkozások is - mondta az adószakértő. A transzferár-dokumentáció formai felépítése azonban módosul. Ez a szakértő szerint azoknak a cégeknek okozhat gondot, amelyek egy előre elkészített minta felhasználásával dokumentálják kapcsolt ügyleteiket.
Az uniós normákhoz igazodó új rendelet legjelentősebb újítása Békés Balázs szerint a közös nyilvántartás létrehozása, amely a több tagállamban működő cégcsoportok számára szélesebb körben teszi lehetővé a dokumentációs kötelezettségek egységes teljesítését.
Az egységesség hiánya jelenleg gyakori probléma, előfordulhat ugyanis, hogy egy külföldi anyavállalat kötelezően előírja a magyar leánycég részére, hogy milyen formában és tartalommal készüljön el a transzferár dokumentáció, ez azonban nem feltétlenül van összhangban a magyar szabályozással - mutatott rá az FWT adópartnere.
Az új szabályozás a dokumentáció három formáját különbözteti meg: az önálló nyilvántartást (ez a korábbi rendeletben a főszabály volt), a közös nyilvántartást (ez új jogintézmény) és az egyszerűsített nyilvántartást.
A közös nyilvántartás egyik része a fődokumentum lesz, amely a cégcsoport összes jellemzőjét (például a vállalatcsoporton belüli transzferár-képzési politikát) tartalmazza, a második rész, az úgynevezett országspecifikus nyilvántartás pedig az adózó és kapcsolt vállalkozásai szerződését mutatja be.
A fődokumentációt minden ország adóhatósága látja majd, így többet tud meg a csoportról. Az adózók számára pedig a közös nyilvántartás azzal az előnnyel jár, hogy a fődokumentumot csak egyszer kell majd elkészíteni, így kisebb kockázattal és költséggel jár - mondta az adószakértő. A fődokumentumban ismertetni lehet bírósági döntéseket is, így az illetékes adóhatóság látja, ha valahol máshol már döntés született.
A rendelet lehetővé teszi azt is, hogy az árképzés alapjául szolgáló piaci adatokat ne csak nyilvános adatbázisokból (AMADEUS) lehessen felhasználni, hanem bármely, az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisból. A transzferárakat fokozottan ellenőrzik az adóhatóságok, mert minden ország szeretné növelni adóbevételeit. Magyarországon is emelkedik az ellenőrzések száma: az APEH 2007-ben 215, 2008-ban 784, 2009 első kilenc hónapjában pedig 1.616 ellenőrzést végzett, a megállapítások összege az adott években 1 milliárd, 5,3 milliárd, illetve 6,7 milliárd forint volt.
MTI/Menedzsment Fórum
