A találkozó társelnöke, Paul Bulcke, aki egyben a Nestlé vezérigazgatója, a fórum zárónapján elmondta: "Nem estünk le a szakadékba és világszerte növekedést tapasztalhatunk". A fórum csoportelnöke, Vej Csia-fu is úgy vélte: "a gazdaság egyértelműen növekedési pályán van".
Számos kihívást fogalmaztak meg ugyanakkor a svájci üdülővárosban összegyűlt vezetők. A svéd Investor AB elnöke kiemelte az európai államok "herkulesi" feladatát az adósságválsággal kapcsolatosan, míg a Mitsubishi elnöke az élelmiszeripari kutatás és fejlesztés fontosságára hívta fel a figyelmet.
A "Közös normák az új realitásokhoz" témájú idei találkozón több, mint 1.400 magas beosztású vállalati vezető és 35 állam- vagy kormányfő vett részt. A G20 csoport országaiból 19 képviseltette magát legalább miniszteri szinten.
Az öt napos rendezvény szerdán egyperces néma felállással kezdődött meg a január 24-i moszkvai terrorista akció áldozataira emlékezve. Ezután a fórum fő előadója, Dmitrij Medvegyev orosz államfő beszéde hangzott el. Az államfő egyebek között azt javasolta, hogy a Brazília, Oroszország, India és Kína alkotta, angol rövidítéssel BRIC-nek nevezett csoport országainak a valutáit vegyék be az SDR-be, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elszámolási egységébe. Az orosz államfő rámutatott arra is, hogy az államosítás a legrosszabb válasz a gazdasági gondokra. Hangsúlyozta, hogy a következő három évben Oroszországban igen sok állami cég tulajdonrészét magánosítják több tízmilliárd dollár értékben.
A tanácskozás egyik központi témája az európai közös valuta jövője volt. Előbb csütörtökön Nicolas Sarkozy, Franciaország elnöke majd pénteken a francia és német pénzügyminiszterek is határozottan kiálltak az euró mellett. "Sohasem fordítunk hátat az eurónak", a közös valuta elvesztése olyan özönvízszerű hatásokkal járna, hogy nem is gondolhatunk ilyen eshetőségre - mondta Sarkozy.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt mondta, hogy szerinte már nem éri újabb nagy sokk az euróövezetet, az euró a továbbiakban stabil marad, a térség levonta a következtetéseket az elmúlt 18 hónap válságából, és olyan intézkedéseket hozott, amelyek megvédik az eurózóna egészét.
Christine Lagarde francia pénzügyminiszter úgy vélte, hogy az euróövezet már túljutott a mélyponton, mind a 17 tagállam már azon dolgozik, hogy csökkenjen államháztartási hiánya és egyben felszólította a pénzpiacokat arra, hogy ne játsszanak Európa és az euróövezet gyengülésére.
A fórumon felszólaló Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a hosszabb távú inflációs kilátások miatt aggódóknak üzenve leszögezte, hogy az euró az elmúlt évtizedben teljesítette azt, amit elvártak tőle, nevezetesen az árstabilitást.
Görögország miniszterelnöke, Jeórjiosz Papandreu egy csütörtöki kerekasztal beszélgetésen fejtette ki: nem az adósság, hanem a rossz kormányzás miatt alakult ki a görög válság, a kormány jelentős előrelépést tett már a nehézségek leküzdésére. Elismerte ugyanakkor, hogy a kötvénypiaci szereplők továbbra is bizalmatlanok a mediterrán országot illetően. "Eszközök kellenek, amelyekkel megnyugtathatjuk a kötvénypiacot" - fogalmazott a miniszterelnök.
A davosi találkozón nem született megállapodás arról, hogy júliusig lezáruljon a dohai forduló néven ismert világkereskedelmi tárgyalás. Ezt Ron Kirk, amerikai kereskedelmi megbízott jelentette be szombaton Davosban azután, hogy 23 ország kereskedelmi minisztere tárgyalt a kérdésről a Világgazdasági Fórum keretében.
Ez csapást mért Karel de Guchtra, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagjára, aki azt szorgalmazta, hogy júliusig záródjon le a dohai forduló. A miniszter korábban még azt mondta, hogy valószínűleg sikerül megállapodni a júliusi időpontban. "De Gucht sokat dolgozott azért, hogy a davosi értekezleten megszülessen a megállapodás, megértem a miniszter erőfeszítéseit, de sajnos azt kell közölnöm, hogy az ügyben nincs általános egyezség" - közölte az amerikai kereskedelmi megbízott.
John Lipsky, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgató-helyettese csütörtökön azt mondta: nagy kihívás, hogy az Egyesült Államoknak felére kell csökkenteni az államháztartási hiányt 2013-ra, miként azt a tavaly júniusi torontói G20-ak ülésén vállalta, mivel a folyó pénzügyi évben a költségvetés hiánya nemhogy csökken, inkább nő, igaz ugyanakkor a nagyobb hiány a gazdaság nagyobb növekedését is eredményezi.
John Lipsky rámutatott arra is, hogy a fejlett ipari országok idei évre várt 2,5 százalékos gazdaságnövekedése nem elég ahhoz, hogy érezhetően csökkentse a munkanélküliséget, a feltörekvő államok esetében várt 7 százalékos gazdaságnövekedés pedig már a túlfűtöttség kockázatát rejti magában.
MTI
