2008. április 10. 12:14

Jövőre és 2010-ben is reális cél Magyarországon a 3,5 százalékos gazdasági növekedés elérése - hangoztatta Veres János pénzügyminiszter csütörtökön Budapesten egy szakmai konferencián, a Magyar Tudományos Akadémián.

A pénzügyminiszter szerint ez a növekedés annak ellenére valósulhat meg, hogy a világgazdasági kilátások az elmúlt fél évben romlottak. Ezt a romló helyzetet mutatja az is, hogy az unió is csökkentette mintegy fél százalékkal saját korábbi növekedési előrejelzését.

A pénzügyminiszter szerint a magyar gazdasági növekedést az államháztartási hiány csökkenésével együtt járó államháztartási finanszírozási igény felére mérséklődése teremti meg. Ez az összeg 2009-ig mintegy 1200 milliárd forint lesz. Így jövőre, a pénzügyminiszter számítása szerint a gazdaság fejlesztésére mintegy 1800 milliárd forintos többletforrás áll majd a gazdálkodók rendelkezésére.

A fejlesztési forrás ugyanis kiegészül azzal a mintegy 600-650 milliárd forintos többlet-pénzösszeggel, amelyet az EU-források biztosítanak ezekben az években Magyarország számára. Vagyis az államháztartás pénzelszívó hatásának csökkenését pozitív gazdasági folyamatként élhetik meg a magyar gazdaság szereplői.

Ugyanakkor Veres János aláhúzta azt is, hogy 2006-2007-2008-ban a takarékossági intézkedések nyomán érdemi lépések megtételére volt lehetőség. A pénzügyminiszter szerint így tartható az idei 4 százalékos, jövőre pedig a 3 százalékos államháztartási hiánycél. Veres János szerint ez rendkívüli áldozatokat kíván a magyar gazdaság szereplőitől és a lakosságtól egyaránt.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy csak akkor van lehetőség az unióban az úgynevezett túlzott deficiteljárás megszüntetésére Magyarország ellen a jövő év végén, ha a kitűzött célokat következetesen teljesíti az ország.

A pénzügyminiszter beszélt arról is, hogy a világgazdaságban átalakulóban vannak az árarányok, főként az élelmiszerárak emelkedése miatt. Ez egyaránt igaz az alapanyagárakra és a feldolgozott termékekre. Veres János szerint, amennyiben az unió pozitív válaszokat ad a felvetődő kérdésekre, úgy Magyarország számára akár kedvezően is lehetnek ezek a folyamatok. Rövid távon azonban a mezőgazdasági és élelmiszerárak emelkedése növeli az inflációt - hangoztatta a pénzügyminiszter.

Jelezte azt is, hogy Magyarország a jövő évtized elején igen összetett helyzetben veszi majd át az uniós elnökség szerepét, mivel akkor már megkezdődik a következő uniós költségvetési időszak tervezése is.

MTI/Menedzsment Fórum