A decemberi visszaesés után januárban nagyon szépen teljesített az építőipar, ugyanis 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nagy látványberuházásokat (út, vasút, közmű, stb.) is magába foglaló építmények 10,1, az épületek (amelyben természetesen szintén akadnak a népszerűségre pozitívan ható elemek) volumene pedig 6,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, ami 5 hónap után az első pozitív előjelű változás.
Hogy ez miért meglepő, annak négy oka is van:
Nem csak az idei tél volt enyhe. A január esetében az időjárásnak is komoly befolyásoló szerepe lehet és az idei valóban szokatlanul enyhe volt, de ha visszaemlékszünk, a tavalyi telet sem jellemezte farkasordító hideg, és akkor még finoman fejeztük ki magunkat.
A választások. Az építőipari termelés tavalyi számait elemezve egyértelműen kirajzolódik, hogy mikor voltak a választások. Az év eleje szépen futott fel, a legmagasabb növekedés 32,5 százalékkal véletlenül pont áprilisra esett, a nyár már szerényebben muzsikált, majd októberben szintén kapott egy lökést az iparág. Decemberben pedig nem hogy lassult, de egyenesen visszaesett a volumen.
A szerződésállomány. Az építőipari vállalkozások teljes szerződésállománya tavaly április óta folyamatosan apad, novembertől pedig már negatív tartományban van. Ez nem túl jó előjel a szektor jövőjét illetően.
A bázishatás. Ráfoghatnánk a növekedést arra, hogy biztosan alacsony volt a tavaly januári bázis, de már akkor is két számjegyű volt az emelkedés (13,4 százalék), sőt az egyéb építmények főcsoport a 2013 decemberi 7,1 százalékos éves összevetésű adathoz képest 31,5 százalékra ugrott januárban.
Mivel még csak egy hónap számait ismerjük az idei évből, nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, a legvalószínűbb az lehet, hogy egyes munkálatokat – kihasználva a tavalyihoz hasonlóan enyhe idei telet – a vállalkozások el tudtak végezni januárban.
mfor.hu
