Az adótörvények általános vitájában Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára expozéjában sorba vette a megszorító intézkedések eredményeit. Ezek szerint a 2005-ös állapotokhoz képest jóval többen fizetnek adót, többen váltak "láthatóvá" a biztosítási rendszerben és több társaság produkált pozitív adóalapot. Korábban Veres János fejtette ki, hogy a gazdaság fehéredése következtében a 2008-as költségvetést eleve ötvenmilliárd forint plusszal számolják - vagyis ennyivel mindenképp bővült az idén a befizetett adók tömege.
Két éve összesen 3,8 millióan fizettek személyi jövedelemadót, ez az szám tavaly meghaladta a négymilliót. Az áprilisi hatályba lépés óta 81 ezer nagykorú eltartott kezdte el fizetni az egészségbiztosítási szolgáltatói hozzájárulást és 45 ezer őstermelő jelentkezett be a társadalombiztosítás rendszerébe - nekik korábban nem kellett "megmutatniuk magukat", ám április óta már nem minősülnek biztosítottnak, ha nem fizetnek.
Tavaly kevesebb veszteséges cég volt, mint 2005-ben - folytatta a kedvező eredmények felsorolását az államtitkár. Összesen 315 ezer társaság adott bevallást, ám közülük 2005-ben csak 127 ezren vallottak be pozitív adóalapot és fizettek adót. Tavaly ehhez képest 140 ezren fizettek valamennyi társasági adót - maga a befolyt adótömeg egyébként nem változott: 480-490 milliárd forint körül alakult.
Járulékcsoportosítás a nyugdíj felé
Az államtitkár felsorolta a benyújtott javaslat legfontosabb elemeit, amelyekről korábban lapunk is beszámolt. Kiemelte emellett, hogy a járulékok elosztásának mértéke változni fog jövőre: járulékátcsoportosítást hajtanának végre, úgy hogy az egészségbiztosítási alapból a nyugdíjalapba juttatnának több bevételt.
A 29 százalékos tébéjárulékon belül a jelenlegi nyolc százalékos egészségbiztosítási járulék öt százalékra csökken és a jelenleg 21 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettség 24 százalékra emelkedik. Ezzel együtt a jelenleg hét százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék hat százalékra csökken s a 8,5 százalék egyéni nyugdíjjárulék 9,5 százalékra emelkedik.
Emelkedő adók, brutalitás
Domokos László, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke szerint a kitűzött célok és a megvalósítás között igen nagy ellentmondások vannak. Ahhoz képest, hogy a kormány azt mondta: nem tervez további adóemelést, összességében mégis 10,3 százalékkal emelkednek az adóbevételek, amelyeket 4,5 százalékos inflációhoz mérve nem lehet nem adóemelésnek tartani.
Az adóadminisztráció egyszerűsítése helyett adórendőrségi brutalitást idéző eljárási rendet vezetne be a kormány, amely ellen nem lehet tenni semmit, s még a bírósági szakasz előtt cégek ezrei fognak bedőlni a rendszer miatt. Az pedig minden iskolában bukást érdemel Domokos szerint, amit a közbeszerzéseknél tervez a kormány (a fővállalkozó csak akkor fizethet az alvállalkozónak, ha annak nincs köztartozása): saját feladatát megpróbálja másra lőcsölni.
Adóemelés lóbetűkkel
A szocialisták vezérszónoka, Kovács Tibor szerint az a baj, hogy az adótörvényeket a szociális elemek, támogatások, kedvezmények teszkik bonyolulttá. Az adótörvény tele van olyan elemekkel, amelyek nem oda valók. Ehhez kapcsolódott később Eörsi Mátyás is, aki felszólalásának jelentős részében elméleti problémákat feszegetett. Szerinte az adótörvények nem arra valók, hogy szociális problémákat oldjon meg, arra külön rendszert kell kidolgozni.
Ha valami probléma van a gazdaságban, akkor a szocialisták mindig adót emelnek - vonta le a következtetést Tállai András, a Fidesz vezérszónoka, majd hozzátette: hat és fél oldal A4-es lapon gyűjtötték össze a szocialisták adóemeléseit. (Ehhez Eörsi azt fűzte hozzá: persze ha lóbetűkkel írnak, akkor igen.) Tállai szerint csökkenteni kell az adókat, mert akkor többen befizetik majd.
Kényszer, füllentés, homokozó
Az egységes ingatlanadóval kapcsolatban azt mondta: az önkormányzatokat rá fogják kényszeríteni, hogy bevezessék a vagyonadót, és a kormány célja éppen ez. A kormánynak nem lesz dolga, hisz helyi adóról van szó, a fideszes önkormányzatok meg majd meggyőzhetik a választókat.
Utóbbit Eörsi Mátyás, a liberálisok vezérszónoka egyszerűen "fillentésnek" nevezte. Szerinte egyébként jobb lenne a lényeget látni: az, hogy 2005-ben megnőtt az államháztartás hiánya a tervezetthez képest nem az adócsökkentésnek volt köszönhető, hanem annak, hogy a csökkentést nem követte párhuzamosan a kiadások lefaragása.
Ez hiba volt, s a lényeg, hogy ilyen ne forduljon elő újra. Mindenkinek, így a Fidesznek is el kell ismernie, hogy követett el hibát, mert "Európában az adópolitika nem homokozó óvodások között zajlik" - szögezte le a kormánypárti képviselő.
F. Szabó Emese
