Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy kibővítsük az adózók és az aktívak körét, különben az ország nem fogja elbírni a rá rakodó terheket – ez volt az egyik központi gondolata Gablini Gábor előadásának, amely megnyitotta a pénteken megrendezett Vállalkozók Napja vitafórumát.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) soros elnöke ezzel összefüggésben utalt arra, hogy szociális válság sújtja az országot, a szakképzetlen inaktívakat nagyon nehéz elhelyezni a munkaerőpiacon, szakmunkásból viszont nincs elég. Ez az oka annak, hogy több multinacionális vállalat a közelmúltban nem Magyarországot választotta beruházása helyszínéül.
"Magukra hagyták a legális kkv-kat"
A VOSZ soros elnöke beszédében emellett erős kritikával illette a korábbi kormányokat, mivel azok kkv-k megsegítésére tett ígéretei nem valósultak meg, a gazdasági erőforrásokat nem ezen szektor javára csoportosították át. Szerinte a kkv-k egy része kényszervállalkozó, és állandó élet-halál harcot vív a fennmaradásért.
Gablini ezzel összefüggésben kiemelte azt is, hogy a mindenkori kormányok "magukra hagyták a legálisan működő kkv-kat, miközben tétlenül nézték a szürke- és a feketegazdaság térnyerését." Példakánt említette, hogy miközben a kínai piacok felfutottak, addig a hazai textilipar teljesen tönkrement.
Összességében kiemelte: a kormánynak a termelés növelésére kell helyeznie a hangsúlyt, mert csak ettől fog az ország előre menni. Bár elismerte, hogy a felmerült problémákat a mostani kabinet próbálta szakmailag kezelni, "ezek a szándékok semmissé váltak." Negatív példaként említette a távhő áfájának csökkentését, aminek ugyan a lakosság örül, de az emiatt kieső bevételeket végül a vállalkozókkal fizettetik meg.
"Az inaktívak kegyéért harcoltak a pártok"
Oszkó Péter pénzügyminiszter beszédében – Gablini felvetéseire is reflektálva - elmondta: az elmúlt évtized egyik nagy hibája volt, hogy a politikai pártok az inaktívak, nem pedig az aktívak kegyeiért versengtek. Azt a kormány is észlelte, hogy - mint mondta - túl nagy a teher az aktívakon, ezért indította az inaktívak munkaerőpiacra való bevonását célul kitűző programokat.
Kifejtette azt is, hogy a kormány az adóreform révén mintegy 700 milliárd forinttal mérsékelte a foglalkoztatás terheit, és az így kieső bevételeket a vagyon, valamint a fogyasztás adóterheinek növelésével pótolja. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent az úgynevezett "munkára eső adóék", amely 2008-ban 54 százalékos értékével még nálunk volt a második legnagyobb a világon.
Oszkó összességében úgy véli, hogy a kormány "határozott diagnózist" állapított meg, majd ezek után "határozott terápiába" kezdett, amelynek első eredményei már látszanak. A korábbi kormányok kártékony gazdaságpolitikájának elemzése után pedig megjegyezte: több hibát nem fog megengedni a világ Magyarországnak.
”A politika bűzös mocsara”
Meglehetősen kemény hangot ütött meg beszédében Demján Sándor. A VOSZ ügyvezető elnöke szerint a kormány gazdaságot érintő döntésein érződik a politikai nyomás, ezek a döntések "belekeverednek a politika bűzös mocsarába". Példaként említette, hogy miközben vasúti szárnyvonalakat szüntetnek meg, nem csökkentik a vasutasok számát.
Ez véleménye szerint nem túl hatékony intézkedés, a kormány még mindig "választásfüggvényben dolgozik". Pozitívumként értékelte viszont, hogy az előtte szóló Oszkó Péter, valamint Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter legalább elismerte az ország lemaradását, és nem példálózott a "pannon puma" állítólagos hihetetlen fejlődésével. (Ez a kifejezés Kóka János korábbi gazdasági miniszter kedvenc szófordulata volt - a szerk.)
”A fehér civilizáció lejtmenete”
Demján egyetértett Gablinival abban, hogy a mindenkori kormánynak minden eszközzel támogatnia kellene a Magyarországon történő termelést - a kínai piacok virágzása szerinte a "fehér civilizáció lejtmenetét" jelzi. "Aki lemond a termelésről, az elveszik" – hangsúlyozta.
Végezetül kiemelte: Magyarország gazdasága még tíz évig hátul tanyázik majd a régióban, az ország ennyi ideig még "nagyon rossz helyzetben" lesz. Ebből a pozícióból kizárólag a munka és a termelés tudja kimozdítani, magyarázta.
Az értékrenddel is nagy baj van
Békesi László egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter pozitívumként értékelte, hogy a válságkezelő kormány – elődeivel ellentétben – legalább elkezdett kormányozni, két év alatt 1000 milliárd forintos megtakarítást ér el, amit a vállalkozások pozitívan fognak értékelni.
A korábbi előadókhoz hasonlóan komoly problémaként említette, hogy az inaktívak egy része "gyakorlatilag analfabéta", szinte semmire sem használható. Szerinte ez egy olyan tényező, amivel hosszútávon is számolni kell.
A vitafórumon felszólalt Chikán Attila, aki nagyrészt megismételte egy múlt heti konferencián tett kijelentéseit. Ezek szerint a korábbi kormányok gazdaságpolitikai hibái mellett a társadalom múltból örökölt értékrendbeli hiányosságai is nagyban felelőssé tehetők azért, hogy Magyarország versenyképessége drasztikus mértékben csökkent az elmúlt években. Az egykori gazdasági miniszter, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint most a legfontosabb feladat, hogy őszintén szembenézzünk a hazai társadalom valós állapotával.
Wéber Balázs
