A német hírmagazin szombati keltezésű, digitális formátumban péntek este megjelent számában közölt interjúban Ciprasz kifejtette, hogy országában az utóbbi évek megszorításokon és a bankok megmentésén alapuló politikája miatt "humanitárius válság" alakult ki és bomlásnak indult a társadalom.
Ebben a helyzetben nem lehet tovább csökkenteni a béreket, és ez eddig sem vezetett eredményre, hiszen a válság kezdete óta már 40 százalékkal csökkentették a munkaköltségeket, mégis alig indultak beruházások. A strukturális reformokat viszont lehet tovább folytatni, és a kormány éppen ezt tervezi, korszerűsíteni kívánja az igazságszolgáltatási rendszert, hogy ne kelljen egy évig várni egy-egy ítéletre, hatékony intézményrendszert épít ki az adók behajtására, a bürokrácia csökkentésével egyszerűsíti, gyorsítja a vállalkozások alapítását és kiépíti azt a vagyon-nyilvántartó és telekkönyvi rendszert, amelyet már 1930 óta ígérnek az egymást követő kormányok - mondta Alekszisz Ciprasz.
A kérdésre, hogy mindez miért sikerülne a baloldali radikális Sziriza vezette kormánynak, ha elődei mind kudarcot vallottak, a miniszterelnök azt mondta, hogy az új athéni vezetés nem a "régi rendszer" tartozéka, és korlátozza az "oligarchák zabolátlan aktivitását". Hangsúlyozta, hogy a kormány nagy erővel lép fel az adókerülés ellen. Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az eurócsoport hétfői ülésére készített, hat pontból álló reformjavaslatból öt erre vonatkozik, tartalmazza például egy politikailag független adóügyi tanács létrehozását, és egy munkacsoport összeállítását, amely a célzott ellenőrzéseket irányítja majd, és tagjait kéthavonta cserélik, hogy kiküszöböljék a korrupció lehetőségét.
Azzal kapcsolatban, hogy miként finanszírozzák az államháztartást április végéig, amíg a jelenlegi tervek szerint megérkezik a 2012-ben indított második nemzetközi hitelprogramból származó utolsó részlet, azt mondta, hogy kincstárjegyek kibocsátását tervezik, és amennyiben az Európai Központi Bank ehhez nem járul hozzá, akkor a frankfurti intézmény "nagy felelősséget vállal" és azt kockáztatja, hogy újrakezdődik a "thriller", amely lejátszódott február 20., a második mentőprogram négyhónapos meghosszabbításáról szóló megállapodás előtt.
Alekszisz Ciprasz kiemelte, hogy a következő négy hónapban Európának meg kell oldania azt a dilemmát, hogy elfogadja-e a déli tagállamok megszorításoktól sokat szenvedett lakosságának követeléseit és változtat a válságkezelés irányán, vagy pedig "arrogáns és büntető" módon jár el.
Az utóbbi esetben Görögország "lassanként megfullad", de nem csak Görögország kerül veszélybe, mert a megszorításokat elutasító mozgalmak a térségben Európa-ellenes irányba fordulhatnak.
"A Sziriza megbüntetése nem fékezné meg Spanyolországban a Podemost, hanem csak szembefordítaná Európával, ami tovább növelné Olaszországban Beppe Grillo, Franciaországban Marine Le Pen erejét, az euroellenes brit Nigel Farage pedig nagyon-nagyon örülne ennek" - mondta Alekszisz Ciprasz a Der Spiegelnek.
Arra a kérdésre, vajon az lehet az egyetlen nyomásgyakorlási eszköze a kívánt irányváltás eléréséhez, hogy kilátásba helyezi Görögország távozását az euróövezetből, azt mondta, hogy szó sem lehet Görögország kilépéséről. "Kizárom a Grexitet (a görög eurótávozást), mert szeretem Európát" - hangoztatta Ciprasz. Hozzátette, szerinte az euróövezet olyan, mint egy gyapjúpulóver, "ha egyszer elkezd foszlani, akkor nem lehet megállítani" a folyamatot.
MTI
