<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Ezt vetítheti előre az, hogy több mint 500 milliárd dollárnyi orosz értékpapír van veszélyben. Ezek az eszközök az Oroszországnak a globális pénzügyi rendszertől való elszigetelésére irányuló drámai lépések eredményeként fagytak be.

Az orosz jegybank adatai szerint 2021 végén 62 milliárd dollár értékű állampapír volt külföldi befektetők tulajdonában, ennek kétharmada rubelben. Az orosz bankok és vállalatok nominális külföldi adóssága összesen 381 milliárd dollárra rúgott. Külföldiek 86 milliárd dollár értékben tartottak orosz részvényeket – idézi a Marketwatch a moszkvai tőzsde Financial Times-ban megjelent adatait.

Ma sem nyitott ki a moszkvai tőzsde. Fotó: depositphotosMa sem nyitott ki a moszkvai tőzsde. Fotó: depositphotos

Mint arról beszámoltunk, az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei kizártak hét orosz bankot a SWIFT üzenetküldő rendszerből, mivel az Egyesült Államok megtiltott minden tranzakciót a 638 milliárd dolláros devizatartalékkal rendelkező orosz központi bankkal. 

Kedden az Egyesült Királyság közölte, hogy felveszi a Sberbankot a szankcionált szervezetek listájára. Idehaza pedig a Magyar Nemzeti Bank hétmilliós betétkifizetési korlátról döntött és felügyeleti biztost rendelt ki a pénzintézethez.

Az Euroclear és a Clearstream nevű elszámolóházak bejelentették, hogy leállítják a rubelben denominált értékpapírok elszámolását, miközben a piacokat monitorozó, azok mozgását több indexével is lekövető MSCI nevű cég kilátásba helyezte, hogy Oroszországot „önálló” piaccá minősítheti át jelenlegi feltörekvő piaci státuszáról. Eközben a JPMorgan befagyasztott két Oroszországban befektető alapot – ezt már a The Wall Street Journalból szemezte ki a Marketwatch.

Ám e lépések nem csak egyirányúak. A vele szemben hozott szankciókért cserébe Oroszország blokkolja a kifizetéseket a külföldi intézmények számára. Ami azonban nemcsak az ország, hanem a vállalatok fizetésképtelenségéhez is vezethet. Az orosz tőzsde már két napja zárva tart, és egyes globális börzék korlátozzák az orosz értékpapírok kereskedelmét, igaz, sokan továbbra is kereskednek a londoni piacon.

Gustavo Medeiros, az Ashmore feltörekvő piaci befektető globális makrokutatási részlegének vezetője szerint hatalmas likviditási sokk fenyeget. Mint az ügyfeleknek küldött hírlevelében írta: „Ha az orosz bankok nem tudják behajtani a követeléseiket vagy teljesíteni a kötelezettségeiket a világ többi részével szemben, a globális pénzügyi rendszer likviditási sokkhullámokat élhet át. Olyanokat, amelyek csak a 2020 márciusi likviditási sokkhoz vagy a Lehman Brothers 2008-as fizetésképtelenségéhez hasonlíthatók”.

Más kérdés, hogy a pénzügyi piacok nem ilyen forgatókönyv szerint áraznak – legalábbis egyelőre. „A szankciók ugyan hétfőn elkezdtek hatni Oroszországban, a világ más részein a negatív következmények rendkívül enyhék voltak. Valószínűleg azért, mert úgy tűnik, hogy a szankciók nem terjedtek ki az ország energiaexportjára, ezért valószínűleg kevesebbeket érintenek a világ többi részén” – mondta Marshall Gittler, a BDSwiss Holding befektetési kutatási részlegének vezetője.

Ugyanakkor az orosz energiaszektor nem teljesen tudja kivonni magát a szankciók hatása alól. Március 1-jén, azaz kedden lépett hatályba ugyanis Vlagyimir Putyin azon rendelete, miszerint az orosz cégeknek kötelezően értékesíteniük kell az exportból származó devizabevételük 80 százalékát - ami, tegyük hozzá, már-már a kötött devizagazdálkodás szocialista rémét festi a falra. Márpedig ez olyan óriásokat érint, mint a világ néhány legnagyobb energiatermelőjét, a Gazpromot, illetve a Rosznyeftyet.

Emellett sem az orosz állampolgárok, sem az állampolgárok nem tehetnek bankbetétekbe, illetve brókereknél nyitott értékpapírszámlákra devizát. Tilos továbbá a külföldi beszállítók által biztosított elektronikus fizetési eszközökön keresztül történő pénzátutalás, ha azokat bankszámlák megkerülésével hajtják végre.

Az intézkedések hivatalos indoka, hogy legyen elég deviza az importőrök és a polgárok szükségletének a kielégítésére. 

Dmitrij Polevoj, a Locko Invest befektetési vezetője úgy becsülte, hogy az orosz exportőrök havi 44-48 milliárd dollárt ajánlhatnak fel a rubel támogatására, feltéve, hogy az olajárak a jelenlegi szint közelében maradnak, és nem vonatkoznak szankciók az energiaexportra – írja a Reuters.

A VTB Capital elemzői szerint a fő orosz exportcikkeket alapul véve Oroszország idei bevétele körülbelül 600 milliárd dollár, szolgáltatásokból 50 milliárd dollár lesz. Feltételezve, hogy az év hátralevő, mind a tíz hónapjában fennmarad a 80 százalékos kötelező exportbevétel-felajánlás, Moszkva több mint 400 milliárd dollárnyi bevételhez jut.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.