2019. november 24. 15:10
mfor.hu

A közelgő brit választások több évtizedes vitákat élesztenek újjá az angol gazdaságról. A Munkáspárt államosítást és adóemelést belengető programja ki is verte a biztosítékot a piacpárti angol üzleti köröknél, a Financial Times pedig egy szerkesztőségi cikkben állt ki egy „felelősségteljes középbal” politika mellett.

Miután megjelent a brit Munkáspárt választási programja, a Labour manifesto, az üzleti élet nagyágyúi, tulajdonosok, befektetők azonnal meg is kongatták a vészharangot.

Szerintük Jeremy Corbyn pártjának elképzelései, a tervezett államosítások, a kötelező munkavállalói tulajdonrész biztosítása, valamint a magasabb a társasági és vagyonadó komoly aggodalomra ad okot - írja a Financial Times

Fotó: depositphotos.com Fotó: depositphotos.com

A pártvezető Corbyn most csütörtökön ismét éles kirohanást intézett az adócsalók, a gonosz főnökök és a gaz környezetszennyezők ellen, dörgedelmeit alátámasztandó egyszersmind ígéretet tett arra, hogy a multinacionális cégek megadóztatásával évente mintegy 6,3 milliárd fontot kíván a költségvetésbe terelni, a társasági adó mértékét pedig a jelenlegi 19-ről 26 százalékra kívánja növelni, amivel további 23,7 milliárd fontnyi bevételhez juttatná a büdzsét.

A tervek szerint jövedelemadó-kulcsokkal adóztatnák meg a tőkenyereséget, nem vezetnék be öröklési adó korábban tervezett csökkentését, ÁFÁ-t vetnének ki a magániskolák díjaira és bevezetnék a második lakás utáni adófizetést.

Ezekkel az adófajtákkal – a párt állítása szerint – elsősorban azokat a szupergazdagokat, cégeket, multinacionális vállalatokat, vagyis összeségében a City-t sújtanák, melyek a 2010 óta folytatott adócsökkentési politika egyértelmű haszonélvezői voltak, és amelyeknek lehetőségük volt adóparadicsomokba menekíteni bevételeik jelentős részét.

Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a tervezett intézkedések elriaszthatják a befektetőket, léteznek ugyanis olyan, egészen radikális gazdaságpolitikai intézkedések, melyek automatikusan váltanak ki ilyen hatást.

Adam Marshall a Brit Kereskedelmi Kamara általános igazgatója a tervezett változtatásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy szervezetük nem utasít el semmiféle olyan reformkezdeményezést, mely a brit üzleti élet megújítását célozza, ám a parancsolgatás és a szoros ellenőrzés, vagyis, ahogy a Munkáspárt megközelíti az egész kérdést, egyáltalán nem célravezető. A túlzott beavatkozás, valamint az extrém mértékben megemelt adóterhek visszavetik az innovációt és lelassítják a gazdaság növekedését.

A multinacionális cégek, köztük a nagy amerikai technológiai vállalatok tervezett megadóztatása révén például a brit állam mintegy 7 milliárd angol fonthoz juthatna hozzá, melyből harminc éven keresztül lehetne fedezni az országos optikai hálózat üzemeltetésének költségeit – vázol fel egy merész elképzelést a Labor Party. A British Telecom (BT) bizonyos részeit is államosítanák, hogy a befolyó összegek egy részéből 2030-ig minden egyes brit háztartást rá lehessen kötni az ultra nagy sebességű széles sávú internetre.

A tervek között szerepel még a Margaret Thatcher idejében magánosított brit közszolgáltató cégek - a Posta, a vasút, valamint a víz- és energiaágazat újra állami kézbe adása is.

Az egyik, magát megnevezni nem kívánó távközlési cég ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy a BT elleni intézkedések egyfajta „buldózerként” tarolnák le a fejlődő szélessávú piacot, amely most szinte éhezi a magánbefektetők milliárdjait; ha pedig mindez állami tulajdonba kerülne, úgy nem csak a reménybeli invesztíciók maradnának el, de sérülnének a fogyasztók alapvető érdekei is, többek között a választás szabadsága a szolgáltatók között.

Szocializmus egy országban 2.0

 

Szerkesztőségi véleménycikkben fejtette ki álláspontját a Munkáspárt választási programjáról a Financial Times. A lap egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Labour manifesto nem más, minta a „szocializmus egy országban” már egyszer elvetélt programjának megismétlése. A büntetőadók bevezetése, a tervezett nagymértékű államosítások, és a Margaret Thatcher utolsó időszakában bevezetett szakszervezeti reform semmissé tétele a történelem kerekét mintegy 40 évvel vissza fogja forgatni. Az állam gazdaságban betöltött szerepének növelése és a gazdasági hanyatlás kéz a kézben jár – fogalmaznak.

 

Míg a Munkáspárt korábbi vezetői, Tony Blairtől Gordon Brownig mind tiszteletben tartották a piacgazdaság törvényeit, addig a keményvonalas baloldali politikát követő Corbyn megválasztása esetén az állam szerepét növelné meg egészségtelen mértékben. A szerkesztőség szerint ez sokkal jobban hasonlít a néhai francia elnök, François Mitterrand 1981-es politikája, mint egy ésszerű reformpolitikára.

 

Corbyn Munkáspárjának ugyanaz a tragédiája, mint a legtöbb populista mozgalomnak, jelesül, hogy pontosan látják azokat a területeket a társadalomban és a gazdaságban, melyek változásért kiáltanak, csökkenő reálbérek, növekvő lakhatási válság, az államilag finanszírozott közszolgáltatások lepusztulása.

 

A Munkáspárt diagnózisa még lehet helyes, mint ahogy jól is érzékelik a megoldandó problémákat, de az általuk javasolt recept félrevisz – olvasható a szerkesztőség állásfoglalásában.

 

Az írásban ezt követően részletes indoklását adják annak, hogy a tervezett munkáspárti intézkedések miért is ártanának a gazdaságnak.

 

A szerkesztőségi cikk azzal zárja sorait, hogy a brit gazdaság egyáltalán nincs rossz bőrben, mindössze egy felelősségteljes közép-bal politikára lenne szüksége; Corbyn úr elmulasztott egy nagy lehetőséget - fogalmaznak. 

A Munkáspárt azt is javasolja, hogy az igazgatóságban a helyek egyharmadát tartsák fent a munkások választott képviselőinek, hogy az alkalmazottaknak nagyobb lehetőségük legyen az ügyvezetők járandóságát ellenőrizni. Ezentúl a nagyobb cégeknek biztosítaniuk kell azt is, hogy a részvények tíz százaléka a munkavállalók kezébe kerüljön. A részvényesek osztalékhoz való hozzájutását is limitálnák, évi 500 angol fontban, az ezen felüli összeget pedig be kellene fizetniük valamilyen klímavédelmi alapba.

A tíz százalékos munkavállalói részvény tulajdonlásról egy befektetési szakértő úgy nyilatkozott, ez már egy akkora mértékű részesedés, mely komoly beavatkozást jelent a piac életébe.

Hamish Sandison, a párthoz a tagságán keresztül kapcsolódó munkaügyi bizottság elnöke szerint a munkáspárti kormány „tisztességes árat” fog fizetni államosítási programja keretében, és hozzátette, hogy a munkavállalói tulajdonosi program még csak a tervezés fázisában van.

A tervezett államosításokkal kapcsolatban a nyugdíjasok angliai szervezete attól tart, hogy az intézkedések veszélyeztethetik az eddigi nyugdíjmegtakarításokat.

A City képviseletében megszólalók különösen aggályosnak tartják az üzleti természetű pénzforgalmat megadóztató úgynevezett tranzakciós adó tervezetét. Ez az adófajta rossz lenne a piac, a befektetők, a megtakarítók, de legfőképpen a teljes brit gazdaság számára – mondja Miles Celic, a TheCityUK lobbiszervezet képviseletében.

Edwin Morgan, a nagy angliai cégek igazgatóit tömörítő szervezet képviselője úgy fogalmazott, hogy a Munkáspárt programjában túl sokszor használnák azt a bizonyos korbácsot és a madzagon is igencsak kevés lenne a méz - utalva az ismert szállóigére.

 

 

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.