Nem szakadt meg a tavaly ősszel kezdődött és télen folytatódott negatív trend az építőiparban, most júniusban is visszaesés volt a termelési értékben, ráadásul egyre nagyobbak a mínuszok: márciusban februárhoz képest 2,8, májusban áprilishoz viszonyítva 3,8, míg a Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggeli közlése szerint júniusban májushoz képest már 6,4 százalékkal zuhant az érték. A kormány nem tudta megállítani ezt a trendet és egyelőre csak ígérgeti, hogy majd az év végéig, de legkésőbb 2025 első negyedévében beindítja az elhalasztott nagy beruházásait.
Fotó: KSH
Összességében a megszorítások miatt nem kezdődtek el olyan állami beruházások, amelyekre másfél-két éve, azok bejelentésekor számíthattak a kivitelezők. A mélyépítésben ugyanakkor folytatódnak a NER-es cégek nagyobb vasút- és gyorsforgalmiút-építési projektjei, s kisebb összekötőutak megújítása is folyamatos.
A magáncégek által indított kereskedelmiingatlan-fejlesztések szinte teljesen leálltak. Látványosan kevés az új irodaházak átadása, az új projektek kezdését tovább tolják. A logisztikai piac is befékeződött, mert növekedésre váltott a kihasználatlanság, bevásárlóközpont egyáltalán nem épül, viszont hasítanak a hotelek, főleg Budapesten és turisztikai szempontból frekventált egyes körzetekben. Mindez azt eredményezi, hogy a magán ingatlanfejlesztési piacon még a NER-es építőipari vállalatok is kevesebb megrendelést könyvelhettek el, mint a mostani válság előtt. Itt talán jut valami szerep nekik később, főleg, ha beindul a mini-Dubaj óriásprojekt Rákosrendezőn.
Aggasztó, hogy éves szinten az épületek építésében 8,7, az egyéb építményekéében meg 6,8 százalékkal kisebb volt a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése viszont 5,4 százalékkal bővült, itt vélhetően a korábban elkezdett egyes állami mélyépítési projektek közül készülhetett el egy-kettő, ami megdobta a mutatót.
Árulkodóan drámai a kép a megkötött új szerződéseknél, ahol az egy évvel ezelőttivel összevetve több mint harmadával, 34,9 százalékkal kisebb értéket hozott ki a KSH, igaz, az egy évvel ezelőtti viszonylag magas bázist kellett figyelembe venni. E nagy csökkenés azt vetíti előre, hogy a meglévő szerződésekből bejövő pénzekkel kell majd jobban gazdálkodniuk a cégeknek, nem számíthatnak olyan folyamatos üzletmenetre, mint 2023 elején.
A szerződésállomány ugyan 1,5 százalékkal magasabb volt június végén, mint 2023 azonos időszakában, de ez elhanyagolható, főleg úgy, ha látjuk: az épületekre 8 százalékkal kevesebb értékű szerződést köthettek, miközben a vállalkozások elszenvedték az inflációt, ami költségnövekedést eredményezett. A tavalyi és az idei második negyedévet nézve egyre világosabb, hogy folyamatosan növekvő arányban igyekeznek áthárítani ezt a megrendelőkre. A speciális szaképítésben 6,4, az egyéb építményeknél már 7,1 százalékkal növekedtek a termelői árak, csupán az épületek építésénel volt kisebb a drágulás, 4,6 százalékos. A kereskedők és a kivitelezők a termelői árakra teszik rá a maguk hasznát, így a sor végén lévő fogyasztó még magasabb értékekkel találkozik.
A kizárólag családi házakra érvényes Otthonfelújítási Program kisebb mentőöv az ágazat cégeinek. Az építőanyagokat gyártóknak, továbbá a kereskedőknek a nyílászárókból, a szigetelőanyagokból, valamint egyes gépészeti berendezésekből lehet nagyobb forgalma, míg a kivitelezői oldalon a kisebb cégek, egyéni vállalkozók profitálhatnak a megrendelésekből. A 108 milliárd forintos keretösszeg családi házak energiahatékonyságának javítását szolgálja, a program keretében kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás kapható 2,5-6 millió forint erejéig.
Dráguló szigetelés
Több érintett gyártó és forgalmazó is nagy reményekkel tekint erre a programra, de például az egyik legnagyobb szereplő, a Mapei Kft. szerint a koncentrált kereslet a munkadíjak emelkedéséhez vezethet, még ha átlagosan nem is fogja elérni a pályázati maximumot. Jelenleg az épületszigetelő szakemberek alig 6 százaléka kéri a pályázati maximumként megjelölt 25 220 forint négyzetméterenkénti munkadíjat. Az átlagos munkadíj júniusban 11 729 forint volt négyzetméterenként, ami azt jelenti, hogy egy 100 négyzetméteres kockaház homlokzati hőszigetelésének munkadíja átlagosan 1,5-2 millió forintba kerülne.
Eddig több mint 8000 energetikai tanúsítványt állítottak ki, míg a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közvetítő hálózatában közel 15 ezer érdeklődő folytatott egyeztetést otthona felújításáról.
Hiába ad kisebb löketet a program, továbbra is gond a szakképzés az ágazatban, de lehet előrelépés. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége nyolc hazai egyetemmel készít elő koordinált együttműködést az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával. Annyit lehet tudni egyelőre, hogy az egyetemek részt vállalnak a középiskolák szaktanári képzésében. Az egyetemek gyűjtik, elemzik és megosztják a mérnökkibocsátást jellemző statisztikai adatokat, s a jövőben együttműködnek a szakszövetséggel és az ipari partnerekkel a középiskolai pályaorientációs tevékenységekben.
Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát meglepte az ágazat visszaesése, mert a KSH a második negyedéves GDP-adatok közlésekor még az építőipart, mint húzóágazatot jelölte meg, emiatt pedig jobb építőipari adatot várt volna júniusra. Utalt rá, hogy a két építményfőcsoport teljesítménye eltérően alakult: az épületek építése 4,2 százalékkal mérséklődött, ezzel szemben az egyéb épületeké 4,3 százalékkal bővült. Mint írta, az utóbbihoz leginkább kormányzati, önkormányzati fejlesztések tartoznak (például útépítés, vasútépítés), míg az elsőhöz egyebek mellett az ipari létesítmények, így nem zárható ki, hogy az ipari beruházások lassultak a gyenge külső környezet és az akadozó konjunktúra következtében. A termelői árak növekedéséről azt írta, hogy az ágazat láthatóan a viszonylag alacsonyabb kereslet mellett is érdemben tudja emelni az árait, de ez megdrágítja a beruházásokat. Szerinte emiatt a megrendelők vélhetően sok esetben le is mondanak azokról.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője úgy véli, hogy a nehézséget a vállalatok alacsony beruházási hajlandósága jelenti, a külső kereslet gyengélkedése, valamint a gazdasági bizonytalanság a vállalati szférát is óvatosságra ösztönzi, de költségvetési kiadások visszafogása is negatívan hat az ágazat teljesítményére. Ezen felül korlátozza az ágazat kilábalását, hogy az építőipari termelői árak, habár fokozatosan lassulnak, továbbra is számottevő ütemben nőnek, a második negyedév során éves szinten hat, míg negyedéves bázison egy százalékkal.
