Már gyerekkorában is pilóta akart lenni Todd, és ő bizony meg is valósította az álmát. Nem lett tűzoltó, vagy katona: repülőgépet vezetett. Húszas éveinek végén, nagyjából 100 ezer fontba kerülő oktatása és kiképzése után azt csinálhatta, amit tényleg akart: hasította az eget. Sajnos 2019-re a cég, amelynek dolgozott, tönkrement, addigra viszont Todd Smith már túlságosan is tudatában volt annak, mekkora karbon kibocsátást jelent a világnak a sok repülés. „A környezetvédő Extinction Rebellion csoportnak szerettem volna segíteni, de tudtam, hogy ez egy öngyilkos lépés volna a karrierem szempontjából, és rengeteg adósságom volt. Egyszerűbbnek tűnt visszamenni repülni, és kifizetni azt, amivel tartozom.”
Végül Todd mégis úgy döntött, hogy otthagyja a pilótaságot annak ellenére, hogy nagyon is szerette azt, nem beszélve az izgalmas helyszínekről és a rengeteg fizetésről.
„Amikor a klímaválság sürgősségével szembesültem, hogyan tudtam volna a saját érdekeimet előtérbe helyezni ráadásul éppen akkor, amikor együtt kell gondolkodnunk azon, hogyan kezeljük az emberiséget sújtó legnagyobb egzisztenciális fenyegetést?”
Todd Smith tehát aktivista lett az Extinction Rebellion csoportnál, továbbá a Safe Landing alapító tagja. Utóbbi egy, a repülési szektor klímatudatos dolgozóit tömörítő mozgalom. Kevesebbet keres, mint pilótaként, anyagilag nehéz helyzetbe került, de saját elmondása szerint a tény, hogy valamit tesz, csökkenti a szorongását és néha katartikus érzést ad.
A BBC tudósítása alapján hasonló munkaelhagyó Nader Beltaji, aki az olaj- és gáziparról a megújuló energiák területére váltott. Ma projekt menedzser a megújuló energiákkal foglalkozó óriáscégnél, az RWE-nél. Jelenleg tengeri szél erőművek létrehozásával foglalkozik Északkelet-Angliában. „A klímaváltozást állandóan a hírekben van, és a tengeri szél kihasználása fontos része az Egyesült Királyság nagy energia stratégiájának. Jó dolog ennek a részévé válni, és tudni, hogy a célok elérésén dolgozom. Az olaj és a gáz egy halódó iparágnak tűnik már”, mondja Beltaji.
Rachel Bowcutt a tejiparban dolgozott, amelyik köztudomásúlag szintén komoly karbonkibocsátásért felelős. Az ENSZ számításai szerint a tejipar teljes szénddioxid kibocsátása 1,7 milliárd tonna évente, amelyik a légi közlekedési ágazat 915 millió tonnáját is meghaladja. Rachel először vegán lett, miután elolvasta az Oxford University jelentését arról, hogy ez a leghatékonyabb módja annak, hogy a karbonlábnyomunkat csökkentsük, majd amikor egy olyan előadást hallott a cégnél, amelyik elmagyarázza, hogy melyik a legjobb időpont arra, hogy a borjúkat elvegyék az anyjuktól, úgy döntött, keres egy olyan helyet, ami a vegán életmóddal összeegyeztethető.
Mi az a zöldállás, és hol találni Magyarországon?
Ma Magyarországon az, aki a környezetvédelem területén „zöldállást” keres, a zoldallasportal.hu-n találhat ajánlatokat. Ezt a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) hozta létre azzal a céllal, hogy az ágazat munkaerőpiaci keresleti és kínálati oldalát minél rövidebb időn belül összehangolja.
A Szövetség célja, hogy az ágazati zöldállásportál egyre ismertebb legyen és segítse a felek egymásra találását. Fontosnak tartották, hogy a megnövekedett munkaerőhiány idején létrejöjjön egy, a környezetipari tevékenységet végzők számára kezelhető platform. A környezetipari tevékenység közé tartozik a kármentesítés, levegőtisztaságvédelem, talajvédelem, vízgazdálkodás, analitika, hulladékgazdálkodás területén működő cégeket, amelyek várják a szakképzett munkaerőt.
„A zöldállás fogalmát nehéz meghatározni, emiatt pedig bonyolult volna megmondani, hány ilyen állás található Magyarországon, hiszen idetartozik mindenki, aki egy környezetvédelemmel foglalkozó cég munkatársa, így a villanyszerelő vagy targoncás is, amennyiben például egy hulladékgazdálkodásban tevékenykedő vállalat vagy egy levegőszennyezettséggel foglalkozó cég munkatársa”, mondta el lapunknak Kopcsándy Anna, a Szövetség zöld munkaerőpiaci koordinátora.
A KSZGYSZ kutatása során arra jutott, hogy a munkavállalók egy része, nagyjából 50 százalékuk, tudatosan dönt a „zöldállás” mellett, maradék 50 százalékuk pedig gyakorlati okokból választja a munkát: vagy azért, mert közel esik a lakhelyéhez vagy mert más előnyökkel jár, magyarázta Kopcsándy Anna, és hozzátette:
„a pályakezdők és fiatalok esetében a felmérésünk szerint általánosságban is külön vonzereje van az olyan cégeknek, amelyek a fenntarthatóság és a környezetvédelem irányába mozdulnak, ennek érdekében külön intézkedéseket tesznek.”
A zöld munkaerőpiaci koordinátor azt is elmesélte, hogy ő maga is – bár közgazdaságtant és pénzügyi menedzsmentet tanult – tudatosan kereste a környezetvédelemmel foglalkozó állást annak ellenére, hogy nem vágott egészen a profiljába.
