Lapunk korábban már elemezte a költségvetés legfontosabb adóbevételeit, azonban úgy gondoltuk, a két nagy ellátórendszer, azaz az egészségügyi és a nyugdíjkassza fő bevételi forrásai, a szociális hozzájárulási adó (szochó) és a társadalombiztosítási járulék (tbj) külön cikket érnek.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a 2024-es költségvetési javaslat szerint a szochó megosztási aránya nagyon durván megváltozik. Hogy az ilyen jogcímen befolyó összeget milyen arányban kell szétosztani a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap között, azt minden évben a költségvetési törvény határozza meg. A 2023-as büdzsé előírása szerint a szochó 71,63 százaléka a nyugdíjkasszába, 28,37 százaléka pedig az egészségkasszába kerül. 2024-ben azonban
a befolyó szochónak csak 10,86 százaléka fogja megilletni az egészségkasszát, és 89,14 százaléka megy a nyugdíjalapba.
A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy szochóból az idei évre várt 779,7 milliárd forint helyett jövőre csupán 335 milliárd fog befolyni az egészségügyi kiadások fedezésére. A nyugdíjkasszát viszont nagyon megtolja Orbán Viktor az európai parlamenti és önkormányzati választás évében: míg 2023-ban szochóból 1968,4 milliárd forint illeti meg a nyugdíjkasszát, addig jövőre már 2750 milliárd fog befolyni ilyen címen.
Miért is bontottuk ki ezt? Azért, mert ha összeadjuk a számokat, kiderül, hogy szochóból a 2023-ra várt 2748,1 milliárd forint után 2024-re 3085 milliárd forint bevételre számít a kabinet. Ez a 12,3 százalékos emelkedés pedig – figyelembe véve, hogy a költségvetés tervezési számai szerint 10,7 százalékos bértömeg-növekedéssel és 0,4 százalékos foglalkoztatásbővüléssel számolnak – magasabb, mint amennyivel az előbb említett két tényező alapján kalkulálni lehetett. A különbséget pedig miből szedik be?
A szerda esti Magyar Közlönyben megjelent adóemelés, mely szerint szochóval sújtják a megtakarítások hozamait, már alkalmas ennek a költségvetési lyuknak a betömésére.
A szochó nyugdíjkassza javára történő drasztikus eltolását a költségvetés többi fejezete bánja. A két nagy szociális ellátórendszert idén 1914,7 milliárd, jövőre pedig 1952,9 milliárd forinttal támogatja meg a büdzsé más forrásokból. (Ebbe a 13. havi nyugdíjra és nyugdíjprémiumra szánt költségvetési támogatást nem számítottuk be.) Ám míg a Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása jövőre a tizedére csökken (652,6 milliárd forint helyett mindössze 61,9 milliárd forint lesz), addig az Egészségbiztosítási Alap dotációja a másfélszeresére nő: 1262,1 milliárd forint helyett 1891 milliárd forint jut ide.
A tbj-ből a kormányzat idén 4127,9 milliárd, jövőre pedig 4499,3 milliárd forint bevételre számít, itt továbbra is 60-40 százalék a megosztási arány a nyugdíjkassza és az egészségkassza között.
Összességben egyébként a Nyugdíjbiztosítási Alap főösszege 8,4 százalékkal, 6019,9 milliárd, míg az Egészségbiztosítási Alap főösszege 9,7 százalékkal, 4424 milliárd forintra nő 2024-re.
