A magyar adórendszer követése és értelmezése nem csak a vállalkozóknak, de még a könyvelőknek is gyakran összetett feladat. Nemzetközi összehasonlításban igen rosszul áll hazánk, hiszen a Paderborni Egyetem az adózási egyszerűségét mérő listáján Magyarország az 53. helyen áll a 69 mért országból. Ezért jelentett óriási előrelépést a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata bevezetése majdnem egy évtizede.
„A kata legnagyobb előnye és érdeme a mai napig az egyszerűsége" – emelte ki Harkai István, a Minősített Könyvelők Egyesületének elnöke.
Tapasztalataik szerint ez az adózási mód nagyban segítette a gazdaság fehérítését és tette vonzóvá és egyszerűvé a vállalkozások működését.
Az elmúlt hetekben számos nyilatkozat jelent meg a hazai médiában, hogy a katát másra használják a vállalkozók, mint amire kitalálták, túl sok a visszaélés. Emiatt a kritikusok szerint jelentősen szigorítani kellene szabályain, vagy akár meg is kellene szüntetni.
Harkai István szerint azonban mindenképpen érdemes megőrizni a katát, a részletek finomítása mellett.
„A kata 2013-as bevezetése óta nem változott az adó mértéke, főállású egyéni vállalkozó esetében ez továbbra is havi 50 ezer forint. Ezalatt a minimálbér összege több, mint a duplájára emelkedett, az átlagbér 2,3-szorosára növekedett" – mutatott rá a katával kapcsolatos talán legfontosabb problémára Harkai István.
Fenyegető nyugdíj
Nem csak a költségvetésben jelenthet hiányzó bevételt, hogy immár egy évtizede nem változott a kata összege. Ez a vállalkozóknak sem előnyös: mivel a befizetett adó utáni ellátási alap, például táppénz, nyugdíj, alig haladja meg a minimálbér felét, félő hogy a katások alig 30 ezer forint körüli nyugdíjra számíthatnak csak, ami nem biztosíthatja az időskori megélhetést.
Mivel ma már többszázezer olyan vállalkozó van, akinek a katás egyéni vállalkozásán kívül nincsen más bevétele, nem csak egyéni problémát jelent ez. Társadalmi szinten is kihívás, ha ilyen sokan nem tudnak majd nyugdíjasként megélni.
Ugyan van lehetőség a főállású katásoknak arra is, hogy 50 ezer forint helyett 75 ezer forintot fizessenek havonta. Ezzel a nyugdíj számításakor 108 ezer forint helyett 179 ezer forintos nettó jövedelmet vesznek majd figyelembe, de még ez is alacsonyabb a jelenleg 200 ezer forintos minimálbérnél.
Szigor helyett növelés lehet a helyes irány
A kata szabályai már 2021-ben jelentősen változtak: ekkortól legfeljebb 3 millió forintnyi bevétele lehet egy egyéni vállalkozónak egy kifizetőtől, az e feletti összegek után a belföldi kifizetőnek 40 százalékos adót kell megfizetnie.
Ezek után már nem éri meg a munkajövedelmet katásként fizetni. Korábban sem volt azonban ez igazán jellemző. Még a szigorítás előtt, 2020 októberében a Minősített Könyvelők Egyesülete egy felmérését készített 300 könyvelőiroda részvételével, akik közel 5 ezer katás vállalkozó könyvelését végezték. Csupán 8 százalékára volt tehető azok aránya, akiknél felmerülhetett a gyanú, hogy a foglalkoztatási jogviszonyt próbálták részben vagy teljesen megkerülni.
A NAV-nak minden jogszabályi háttere meg van már ma is ahhoz, hogy ellenőrizze, hogy egy katás legálisan vállalkozik, vagy bújtatott foglalkoztatásról van szó. A kötelező online számlázás bevezetése ezt tovább erősítette, így a meglévő jogszabályok betartása elengedő lehet a katás vállalkozóknál az esetleges visszaélések kiszűrésére.
Egyszerű, de segítséggel a biztos
A kata ugyan valóban egy igen egyszerű, bárki számára követhető adózási forma, mégis ajánlott könyvelő segítségét igénybe venni.
Tudni kell, hogyan kell a számlázóprogramot a NAV rendszereivel összekötni, illetve a helyes számlázás – annak bonyolultsága miatt, mint a határozott idejű elszámolás, kapott előleg számlázása, végszámla kiállítása – is hozzáértő szakember útmutatását teheti szükségessé. Különösen jellemző, hogy a helyi iparűzési adó szabályok választásánál sokan nincsenek tisztában azzal, hogyan tudnak akár több tízezer forintot is megtakarítani évente. A 3 milliós szabály miatt, fokozott figyelmet kell fordítani a partnerek érdekében a számlák kiegyenlítésének nyomon követésére is.
„Emellett számos egyéni vállalkozó nincsen tisztában azzal, hogy kata mellett milyen pénzbeli egészségügyi szolgáltatások járnak számukra, illetve milyen bevallási kötelezettségeik vannak" – emelte ki Harkai István.
A katás egyéni vállalkozók is mehetnek táppénzre betegség idején, de a könyvelői segítséget igénybe nem vevők közül kevesen élnek vele. A táppénz, csed és gyed számításakor is szembesülniük kell azonban azzal, hogy immár a minimálbér felét sem éri le az 50 ezer forintos kata alapján számított járulékalap. Már csak ezért is előnyösebb lenne a vállalkozóknak és az államnak is, ha a kata havi összegét emelnék meg, és nem az egyszerű adózási formát szüntetnék meg.
