„1,75 Földnek megfelelő erőforrást használunk jelenlegi életmódunk fenntartásához, és az ökoszisztémák nem tudnak lépést tartani igényeinkkel. A károsodott ökoszisztémák súlyosbítják az éghajlatváltozást, aláássák az élelmezésbiztonságot, és veszélybe sodorják az embereket és a közösségeket. Miközben a valós társadalmi igények kielégítéséhez elég lenne 30 százalékkal kevesebb anyagmennyiség, gazdaságunk még mindig növekvő anyaghasználati pályán van. Ebben a helyzetben a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása közös érdekünk, hisz önmagában az ezzel járó fogyasztáscsökkenés számos klíma és ökológiai krízisre megoldást jelentene. Azonnali tettekre van szükség ezen a területen is – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.
A globális anyaghasználat körforgásos mutatója egyre romlik. Míg 2018-ban a világgazdaság által felhasznált összes nyersanyag 9,1 százaléka került ki újrahasznosított anyagokból, addig ez a szám 2023-ban már csak 7,2 százaléka. A jelenlegi üzletmenet folytatásával pedig 2050-re akár 84 százalékkal is növekedhet a globális anyaghasználat mennyisége, miközben a társadalmi igények kielégíthetők lennének a jelenleg felhasznált anyagmennyiség 70 százalékával. A körforgásosság szintjének ilyen mértékű növelése jelentős hatással lenne több ökológiai átbillenési pontra.
Mára már 99 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.
A BCSDH a körforgásos gazdaság hazai helyzetéről másodszor végzett felmérése szerint a hazai vállalatok 73 százaléka a termelési folyamatok átalakításában, 66 százalékuk a hulladékból kinyerhető erőforrásban, illetve 62 százalékuk a hulladékgazdálkodásban látja a jövőt. Nem a fogyasztói magatartás megváltoztatása lesz az elsődleges mozgatórugója a változásoknak, de a mostani intézkedéseik nagy része a fogyasztókra irányul, ami azért a tudatosság kialakításában fontos szerepet játszhat. A rendszerszintű változások még elmaradnak.
