Az érintettek egyelőre titkolóznak: az rtl.hu közérdekű adatigénylésére, ugyanis egyik minisztérium sem árulta el, hogy a vezetője milyen céges érdekeltséget tett bizalmi vagyonkezelőbe. Szinte minden minisztériumtól azonos válasz érkezett: álláspontjuk szerint ez a kérdés nem tartozik a közérdekű adatok körébe.
Orbán Viktor sajtófőnöke pedig azt közölte, hogy a miniszterelnöknek nincs semmilyen vállalati érdekeltsége, így neki „nincs teendője”.
Tehát még kevésbé lesz átlátható a miniszterek vagyoni helyzete annak a nem nyilvános kormányhatározatnak a következtében, amely bizalmi vagyonkezelőkbe tetetné a tárcavezetők meghatározott méretű céges érdekeltségeit – tudta meg a portál.
Információik szerint ugyanis egy 2022-ben hozott határozat kimondja: a kormány célja, hogy a miniszterek megbízatásuk idejére vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelőknek adják át.
Azt nem tudni, hogy a határozat miért nem érinti a zrt.-ket, valamint hogy még mindig érvényben van-e, az rtl.hu erre vonatkozó kérdéseire ugyanis nem érkezett válasz.
A kormány a miniszterekre vonatkozó szabályozást is az úgynevezett 4000-es határozatként fogadta el, ami annyit jelent, hogy a döntés ugyan nem titkos, de nem is nyilvános. Ehhez hasonló módon határoztak a kormányzati szerveknél dolgozók plusz juttatásáról, a home office-ról, a kirúgott katonák elhelyezkedésének megnehezítéséről, de még az állami leépítésekről is. Az úgynevezett 4000-es kormányhatározatokban rögzítik ugyanis a kormány irányítása alá tartozó dolgozók munkaügyi kérdéseivel kapcsolatos döntéseket.
Az elfedés egyes trükkjei mellett az is lehet, hogy a cég mellett egy sokkal nagyobb vagyonelemet (például ingatlanokat) is átad a vagyonkezelőnek, de miután csak a vállalati érdekeltségre lehet majd következtetni a cégadatbázisból, a többi rész teljesen rejtve maradhat.
„A szabályozásnak azonban létezhet egy jószándékú olvasata is: a vagyonrendelő (jelen esetben a miniszter) ugyanis nem utasíthatja a bizalmi vagyonkezelőt, tehát a határozattal azt is eléri a kormány, hogy a tárca vezetője nem üzletelhet a bizalmi vagyonkezelésbe adott cégével vagy céges részesedésével, amíg a bizalmi vagyonkezelés (a miniszteri pozíció) fennáll” – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.
Hozzátette: Ha minden miniszteri vagyon esetében azt szorgalmazná a kormány, hogy kerüljön bizalmi vagyonkezelőhöz, akkor a képlet egyszerűbb lenne, mert azt gondolhatnánk, hogy el akarják távolítani a vagyont a kormánytagtól. Érdekes módon viszont csak a látható vagyonelemeket rendelnék bizalmi kezelésbe, így tehát sokkal gyanúsabb a szabályozás.
