A jelenleg hatályos sztrájktörvény alapján ahhoz, hogy a sztrájk megkezdhető legyen, olyan területen, ahol lakosságot érintő alapvető szolgáltatást végeznek, meg kell állapodni a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásokról. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni, erről a bíróság nem peres eljárásban dönt-
A sztrájktörvény szerint – megállapodás hiányában – a bíróság jogerős határozatában állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. A bíróság állapította meg, ami eddig is ismert volt: január 31-én még nem volt jogerős végzés a még elégséges szolgáltatásról.
A bíróság ugyanakkor a szakszervezetek által beterjesztett még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatot hagyta helyben, valamint elutasította a kormányoldal eljárásjogi indítványait is, amelyben kérte, hogy tiltsa el a bíróság a jogerős végzés nélkül szervezett sztrájktól, vagy utalja vissza újból elsőfokra az eljárást. A kormány kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg a pedagógus szakszervezetek két sztrájkkövetelésének jogellenességét, amelyet a bíróság úgyszintén elutasított. A másodfokon eljáró bíróság kimondta azt is, hogy a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog korlátozásának.
A szakszervezetek a Kúriához fordulnak felülvizsgálati kérelemmel, mivel álláspontjuk szerint jelen eljárásban kizárólag az elsőfokon a Kormány által előadott jogi érvek alapján lehetett volna vizsgálni a sztrájk jogszerűségét - áll a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) közös közleményében.
Ennek ellenére a másodfokú bíróság a PSZ és a PDSZ álláspontja szerint tévesen – a jogelleneséget az elsőfokú végzés meghozatalát követően bekövetkezett tény és arra alapított, új kérelmezetti érvelés alapján vizsgálta. Ezen eljárásjogi hiba orvoslására a felülvizsgálati eljárásban van lehetőség.
A két szakszervezet megjegyzi: tudni kell, hogy
– a szakszervezetek a sztrájk időpontját nem tolhatták volna későbbre, mert azzal új eljárást kellet volna kezdeni, és ezzel még inkább kitolódott volna a sztrájk időpontja;
– a kormányon múlt, hogy az elsőfokú végzés nem emelkedett jogerőre január 31-ére, hiszen a határozat kései megszületése nem kis mértékben a kormányoldal időhúzása miatt történt.
A mostani végzés olyan szempontból fontos egy következő sztrájk szempontjából, hogy egyértelmű, hogy a még elégséges szolgáltatás körébe nem tartozik a tanítás, valamint járványügyi indokokra hivatkozva nem lehet a sztrájkjog gyakorlását korlátozni.
