<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Tovább nőtt tavaly a magyar mezőgazdaság kibocsátása a KSH szerint, ami önmagában nézve sikernek mondható, a mélyebb elemzés és a nemzetközi összehasonlítás azonban árnyalja a képet. Az OTP Agrár szakértői három európai országgal, Ausztriával, Hollandiával és Lengyelországgal összemérve vizsgálták meg a magyar agrárium 2021-es teljesítményét.

A magyar mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke a KSH adatai szerint 2021-ben elérte a 3 378 milliárd forintot, a növénytermesztés 61, az állattenyésztés 32 százalékkal járult hozzá a teljesítményhez. Az ágazat összességében 13 százalékkal bővült 2020-hoz viszonyítva, a növénytermesztés 19, az állattenyésztés 8,5 százalékkal gyarapodott. Magyarország 2021-ben 2,1 százalékkal részesedett az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásából. Az összképet árnyalja, hogy az értéknövekedést a drágulás hajtotta: maga a termelési volumen 2,3 százalékkal csökkent, miközben az árak 16 százalékkal emelkedtek.

Növekedtünk, de nem mindegy, honnan nézzük. Fotó: depositphotosNövekedtünk, de nem mindegy, honnan nézzük. Fotó: depositphotos

A globális agrártermelés az elmúlt 30 évben folyamatosan bővült, míg a magyar agrártermék-előállítás a rendszerváltást követő négy évben drasztikusan visszaesett, és erről a szintről azóta sem tud érdemben elmozdulni. Az elmúlt évtizedekben ezért hazánk részesedése a világ élelmiszertermelésében mintegy felére csökkent. Kedvező ugyanakkor, hogy 2010 óta a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége erősödött.

Nemzetközi összehasonlítás, amiben már nem állunk annyira jól

Az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági termelése 2018-2020 átlagában 29,9 százalékkal haladta meg a 2004-2006 évekét. A vizsgált négy országban (Magyarország, Ausztria, Hollandia, Lengyelország) ennél magasabb volt a növekedés üteme, mert a dél-európai tagországok mezőgazdaságának teljesítménye visszahúzta az uniós átlagot. Magyarországon a bővülés üteme erőteljesebb volt, mint Ausztriában vagy Hollandiában, ugyanakkor Lengyelországban a mezőgazdasági kibocsátás csaknem kétszer olyan gyorsan növekedett, mint hazánkban, tehát a lengyel gazdák nagyobb hatékonysággal használták ki az uniós tagság előnyeit, mint magyar társaik.

A magyar teljesítmény javulását az is árnyalja, hogy termelésintenzitásban Hollandia messze kiemelkedik a vizsgált országok közül. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó termelési értéke a magyarénak csaknem tízszerese, ráadásul a különbség növekszik. A gyarapodás ütemét tekintve ebben a fontos összevetésben jelentős az elmaradásunk Ausztriától és Lengyelországtól is. Intő jel az is, hogy a vizsgált időszakban a lengyelek több mint kétszeres javulást értek el ebben a mutatóban.

Az OTP agrárszakértői számos más területen is összehasonlították a vizsgált országok mezőgazdasági teljesítményét. Összességében azt a következtetést vonták le, hogy Hollandia a termelésintenzitás, a termelés és exporthatékonyság tekintetében is óriási előnyben van, Magyarország pedig jelentősen elmarad Ausztriától és Lengyelországtól is. A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy nemzetközi megmérettetésében csak hatékony, versenyképes agrárgazdasággal lehet helytállni – csak önmagunkhoz mérni mai teljesítményünket, megtévesztő lehet.  

A teljes elemzés itt olvasható.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.