Az Intrum, Európa vezető követeléskezelő vállalatcsoportja évente elkészíti Európai Fogyasztói Fizetési Jelentését. A 2017 végén készített reprezentatív kutatásban 24 országból 24 401 európai – köztük 1006 magyar – állampolgár vett részt.
A kutatás adatai szerint a 1990-es években születettekre jellemző magabiztosság a pénzügyekhez való hozzáállásban is megjelenik. Az európai átlag szerint – amely igaz Magyarországon is – a fiatal generációk tekinthetők a legoptimistábbnak a jövőbeli anyagi helyzetüket illetően.
A magyar fiatalok várakozásai kedvezőbbek, mint a svéd vagy svájci társaiké: 10-ből 4 magyar fiatal úgy gondolja, jobb életkörülmények között fog élni, mint a szülei. Az optimizmus a pénzügyi helyzetük megítélésében is megmutatkozik, ugyanis a fiatalok fele szerint javulni fog az anyagi helyzetük a közeljövőben, így e korosztály a legoptimistább a magyar társadalom tagjai közül. A fiatalok tesznek is azért, hogy jobb anyagi helyzetbe kerüljenek: a diákok egyre nagyobb arányban dolgoznak a szünidő alatt is.
Készpénzt használnak és lakásra gyűjtenek
A fizetőeszközök közül a készpénz a legnépszerűbb a legfiatalabbak körében, ami valószínűleg elsősorban annak köszönhető, hogy a munkajövedelemmel még nem rendelkező fiatalok ebben a formában kapnak támogatást szüleiktől. A megkérdezettek közel kétharmada napi rendszerességgel használ készpénzt, míg betéti kártyát a megkérdezettek nem egész 30 százaléka.
A 18-24 év közötti magyar fiatalok több mint fele számára fontos, hogy minden hónapban legyen megtakarításuk. Mind európai mind magyar viszonylatban a legfontosabb megtakarítási cél a váratlan kiadásokra való felkészülés. Míg az átlagos európai elsősorban utazásra, fogyasztási jellegű kiadásokra gyűjt, a magyar fiatalok számára kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek közel 40 százaléka kifejezetten erre a célra tesz félre. A megtakarítási célok sorában a harmadik helyen az utazás áll.
