<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Összes adóbevételük 14,3 százalékát vesztették el 2019 óta a megyei jogú városok, jobbára a kormány döntései miatt.

Majd 15 százalékos adóbevétel-kiesést jelentett a 23 megyei jogú városnak az a kormánydöntés, amely a járványra hivatkozva megfosztotta őket a helyi adók egy részétől – olvasható ki a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) összesítéséből. A dokumentum a Népszavához jutott el. Ebből kiderül, hogy 2019-ben a 23 település összesen 235,9 milliárd forintnyi adóval számolhatott, addig 2020-ban már csak 211,2 milliárddal. Ez az összeg az idén tovább csökkent. 

Schmidt Jenő a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke,  Tab fideszes polgármestere szerint az elvonásokon túl az önkormányzatok működési költségei jövőre legalább 10-15 százalékkal megemelkednek az infláció, az energia-áremelkedés, a minimálbér-emelés következtében. Ennek a fedezetét a belső tartalékokból kell majd kigazdálkodniuk, a nagyvárosok egy része pedig megint pótlólagos kiegészítést kér a központi költségvetésből. – Jövőre már lesznek olyan települések, amelyek gazdálkodása átcsúszik a negatív tartományba – mondta TÖOSZ elnöke.

Megjegyezte: a torz kormányzati adózási filozófia próbálja eltakarni, hogy a magyar települések 95 százaléka már nem tud saját erős beruházásba fogni, legfeljebb pályázati pénzekhez igyekszik hozzájutni. 

A 23 megyei jogú városnak 2019-ben 183,3 milliárd forint bevétele származott a hipából, ez az összeg tavaly 167,6 milliárdra zsugorodott, az idei év első kilenc hónapjára pedig 12,7 százalékkal 159,9 milliárdra esett vissza. Helyi adóból, például építmény-, telek- és kommunális adóból szűk 300 millióval több folyt be ugyan a településekhez, ám közben 1,3 milliárdos idegenforgalmi adó kiesést voltak kénytelenek elkönyvelni a turizmus visszaesése miatt. Összegszerűen a települések közül egy év alatt Dunaújváros számolhatott a legnagyobb adóbevétel-veszteséggel. 

Az MJVSZ dokumnetumából kiderül, az érintett városokban az összes iparűzési adóra kötelezett vállalkozás 97 százalékát érinti az adófelezés – összesen 197 ezer adózót –, ami előzetes számításaik alapján 2022-ben 34,2 milliárdos veszteséget jelent majd a hazai nagyvárosoknak, ami több mint duplája a 2020-as kiesésnek. A kormány ugyanakkor veszteségeiket nem, vagy csak alig kompenzálja – ellentétben a 25 ezer főnél kisebb településekkel, ahol a kieső bevételeket elvileg megkapják az önkormányzatok. Egyedi elbírálás alapján oszt ugyan pénzeket a kabinet nagyobb városoknak, de ez sok helyütt nem segít. Tavaly év végén a hipa-csökkentés bejelentése után a kormánypárti vezetésű megyei jogú városok között 22 milliárdot, az ellenzékiek között szűk 2 milliárdot osztott szét a kabinet, ráadásul utóbbiak csak konkrét feladatokra használhatták fel a kapott összeget – olvasható a Népszavában.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.