Ahogy arra számítani lehetett, a tavaszi adócsomagot egy őszi pakk követte, melyet tegnap nyújtott be a parlamentnek a Pénzügyminisztérium. Az Orbán-kormány a kiszámíthatóság jegyében állt át évekkel ezelőtt a költségvetési és adótörvények korai elfogadására, ám ezek nem bizonyultak időtállónak, általában a második félévben szükségessé vált a jogszabályok foltozgatása.
Így történt most is - ezt előlegezte meg egy korábbi Kormányinfón lapunk munkatársának érdeklődésére Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter -, ezúttal a minimálbér-emeléssel összefüggő adóügyekben kéri - és minden bizonnyal meg is fogja kapni - a parlament jóváhagyását a kormány.
Közismert, hogy nemrég megállapodás született a versenyszféra és a kormány között a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről. Előbbi 200 ezer forintra, utóbbi 260 ezer forintra emelkedik januártól. Ennek azonban megkérték az árát a munkaadók: a bérekre rakodó munkáltatói közterhek csökkentését várták el a kormánytól.
A tárgyalásokon megszületett kompromisszum azonban felülírta a kormány 2022-es adóterveit, amelyben még jövő év közepi adócsökkentések szerepeltek: így a szociális hozzájárulási adó 0,5 százalékpontos mérséklésre, valamint a szakképzési hozzájárulás kivezetése.
A bérmegállapodás miatt azonban ezt az intézkedést előre kellett hozni januárra, egyben át is kellett strukturálni, hogy a munkaadók partnerek legyenek a tárgyalások során. Az átstrukturálás azt jelentette, hogy összesen 4 százalékponttal csökkennek az adóterhek a jövő év elejétől, ebből 2,5 százalékot fed le a szochó, a fennmaradó részt pedig a szakképzési hozzájárulás teszi ki.
Ezt a változást vezetik át tehát a jogszabályokon a most benyújtott csomagban, de nem csak a kormány hoz "áldozatot" a munkabéke érdekében. Az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket az orbáni gazdaságfilozófia értelmében, ezért a rendelkezések kiterjednek arra is, hogy a településeknek fizetendő iparűzési adó jövőre sem lehet nagyobb 1 százaléknál. Ezzel a lehetőséggel a 4 milliárd forint árbevételt meg nem haladó kkv-k élhetnek - az idénre vonatkozó szabályoknak megfelelően. Amelyik vállalkozás esetleg még nem tett erről szóló nyilatkozatot a NAV felé (ami elvileg a kedvezmény érvényesítésének a feltétele), az megteheti jövő év február 25-ig.
Továbbá azt az intézkedést is meghosszabbítják a következő évre, amellyel az önkormányzatok által kivethető adókat a 2019. decemberi állapotoknak megfelelően befagyasztották 2021-re. Tehát ahogy idén, úgy jövőre sem bővíthetik mozgásterüket a helyhatóságok az adópolitikájuk által. Ez természetesen jelentősen korlátozza a gazdálkodást az egyéb megszorításokkal már amúgy is sarokba szorított településeken.
Mindezeken túl az ígéreteknek megfelelően módosul a kisvállalati adó mértéke, 11 százalékról 10 százalékra csökken a kulcs jövőre. A kisadózó vállalkozások tételes adóját is érintik a változások: a főállású adózók tb-ellátásuk alapját 102 ezer forintról 107 ezer forintra emelik, a magasabb összegű tételes adót fizetők esetében pedig 170 ezer forintról 179 ezerre nő az ellátás alapja. Az indoklás szerint erre azért kerül sor, mert a szochó csökkentésével összefüggésben az egyéni járulékoknak megfelelő adórész emelkedik (márpedig a nyugdíjjogosultság megállapítása során például ez a tétel számít, mióta a kormány beszántotta a magán-nyugdíjpénztárakat) a tételes közterhen belül.
Végül, de nem utolsósorban egy 2006 óta változatlan szabályozást is frissítenek: a fiatalok Start-számlájára történő befizetések után járó állami támogatás összege 6000 forintról 12 ezerre emelkedik, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek, illetve a nevelésbe vett gyermekek után járó 12 ezer pedig 24 ezer forintra nő (a Start-számlára történő befizetéstől függetlenül). E tételek tehát megduplázódnak, és az indoklás szerint a magasabb összegű támogatás a jelenlegi évi 60 ezer forint helyett már 120 ezer forint megtakarításra ösztönözheti a családokat.
