Felmérve azt, hogy az 5 milliós szint után látványosan csökkent azok száma, akik fel kívánták venni a koronavírus elleni oltást, és így a berendelt vakcinákból több millió adag marad készleten, a kormány elkezdett „sakkozni” a dózisokkal. Vélhetőleg azt is figyelembe vették, hogy korábban az ország vezetői ugyan hitet tettek a keleti-vakcinák mellett, a lakosságot viszont nem sikerült maradéktalanul meggyőzni. Különösen a kínai vakcina kapcsán lehetett az emberek körében erős bizalmatlanságot tapasztalni. Ehhez vélhetőleg köze lehetett annak is, hogy a kínai szer hatásfoka kapcsán ellentmondásos adatok jelentek meg, de könnyen lehet, hogy a beszerzés ellentmondásai sem segítették a bizalmat.
Ezek miatt hiába állt rendelkezésre nagyszámú vakcina, és lehetett volna június végére akár 7 millió beoltott, a járványhelyzet javulásának köszönhetően lassult a folyamat. Ennek eredményeként az 5,5 millió beoltott is csak vontatottan lett meg e hét péntekre, bő egy hónap alatt az 5 millió beoltottat követően, pedig előtte 4-ről 5 millióra 22 nap alatt sikerült felugrani.
A szakértők ugyan rendre elmondják, hogy ha jön egy negyedik hullám, a veszélyeinek az oltatlanok lesznek kitéve, ez azonban jelen pillanatban nem igazán hatja meg az érintetteket. Ők most vélhetőleg azt látják, hogy a járványveszély elmúlt, amit a visszaeső esetszám mellett az is alátámaszt, hogy csütörtökön egyetlen áldozata sem volt a koronavírusnak.
Balkáni barátok
Ahogy jeleztük, a kormány ugyanakkor a teljes átoltottságot tűzte ki célul, amihez a szükséges vakcinákat is beszerezték. Jelenleg ezeknek egy jelentős része az országban van készleten. Mivel ezek a vakcinák a raktárakban várnak a felhasználásra, ezért a kormány megpróbálja belőlük kihozni a maximumot”. Ennek alapvetően két módja van, az első, hogy humanitárius segítséget nyújtunk. A kormány azokból a vakcinákból, amelyek egyébként is megmaradnának, adományként juttat el rászoruló országoknak.
A raktáron maradt kínai vakcinákat (vagy legalábbis annak jelentős részét) így „passzolták el”. A kedvezményezett két délszláv állam lett: június végén jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy 400 ezer adag kínai vakcinát adunk Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának.
Az adományt azonos arányban kapták meg, vagyis mindkét ország 200-200 ezer adaghoz jutott. Hozzáfűzte, hogy az adomány Magyarország számára azért előnyös, mert minél védettebbek a szomszédok, annál biztonságosabb helyzetbe kerül hazánk is egészségügyi szempontból.
Nem is magyar diplomata lenne a külügyminiszter, ha a koronavírus apropóján nem szólt volna az illegális migrációról is. A miniszter azt közölte, hogy az oltóanyagot júliusban szállítják az értintett országoknak, akikkel ilyen módon is javul a kapcsolatunk. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a V4-ek és a Nyugat-Balkán országainak diplomatái minden évben találkoznak, mert a két térség egymásra van utalva. Az egymásra utaltság az egészségügyi helyzet mellett a biztonságpolitikára is kihat, hiszen az illegális migrációs folyamatokat már a Nyugat-Balkánon, vagy még azelőtt meg kell állítani.
Egy másik balkáni adományozás során is hasonló gondolatokat osztott meg a közvéleménnyel Szijjártó Péter, akkor, amikor
Észak-Macedónia kapott 6 ezer adag AstraZeneca-oltóanyagot.
Észak-Macedónia a balkáni migrációs útvonalon fekszik, és így egyszerre kell szembenéznie a világjárvány, illetve a migrációs nyomás kihívásaival - mutatott rá a tárcavezető. Ha Észak-Macedónia nem tudja megállítani a migrációs hullámot, akkor az Európai Unió külső határain nőni fog a nyomás, és ezt szeretnénk elkerülni - tette hozzá Szijjártó Péter, aki azt is jelezte, hogy az oltást háromezer határőr fogja megkapni.
Örökzöld téma a migráció
Az átlag magyar számára vélhetőleg nem sokat mond a Zöld-foki Köztársaság neve, esetleg néhányak számára derenghet a Zöld-foki szigetek elnevezés, ami „valahol Afrika környékén lehet”. "Fontos, hogy valódi segítséget nyújtsunk az afrikai országoknak, hiszen, ha ez nem történik meg, akkor Afrikából újabb migrációs hullámok indulhatnak ki, márpedig ezt Európa biztonsága érdekében el kell kerülni. Mi nemcsak beszélünk arról, hogy helyben kell segítséget nyújtani, hanem valóban teszünk is érte” – mondta az adomány bejelentésekor Szijjártó Péter.
A migráció felemlegetése alapján akár azt is feltételezhetnénk, hogy az ország valahol a Földközi-tengeren fekszik, valójában azonban viszonylag távol található Európától. Ráadásul az Atlanti-óceánon, Szenegál magasságában található szigeteknek összességében félmillió lakosa van, így a migrációs veszély vélhetőleg elhanyagolható. Ennek ellenére nem illetnénk kritikával a százezer adag AstraZenecáról szóló adományt, már csak azért sem, mert a nyugati oltóanyagok közül ennek kapcsán látott napvilágot a legtöbb kritika. Így feltételezhető, hogy az afrikai országnak adott százezer adag AstraZeneca vakcina raktárban porosodott volna.
A gazdagabb országok csak kölcsönt kapnak
Szintén AstraZeneca oltóanyagot kapott Magyarországtól Szlovénia, amit június elején jelentett be Szijjártó Péter. Akkor azt mondta a miniszter, hogy
Magyarország háromszázezer adag AstraZeneca vakcinát adott kölcsön Szlovéniának,
hogy az fel tudja gyorsítani oltási kampányát. Kiemelte: azért tudnak segíteni, mert Magyarországon van elegendő oltóanyag ahhoz, hogy mindenkit be tudjanak oltani, aki regisztrált.
A kommunikációban használt panelek közül a miniszter ebben az esetben azt hangoztatta, hogy nekünk is érdekünk, hogy a szomszédaink gyorsan tudjanak oltani. Minél előbb oltanak a szomszédok, annál gyorsabban lehet közlekedni a két ország között, és annál kisebb az esélye annak, hogy megfertőzik egymást - tette hozzá Szijjártó Péter. Janez Poklukar egészségügyi miniszter akkor arra tett ígéretet, hogy amint lehetőségük lesz rá, a nyár végéig, legkésőbb őszre szeretnék visszaadni az oltóanyagokat.
Pfizert kaptak a csehek
Idén nem csak Magyarország részéről, hanem számos más tagállam vezetőjétől is komoly kritikák érték az uniós oltóanyag beszerzéseket és az elosztási mechanizmust. Ennek egyik kárvallottja volt Csehország, amely több alkalommal fordult Brüsszelhez és a tagállamokhoz, hogy több oltóanyaghoz juthasson. Más kérdés, hogy Prága nem érte be bármivel, jellemzően a legkurrensebbnek tartott Pfizer oltóanyaghoz próbált hozzájutni. Ebben két alkalommal hazánk is a segítségükre volt.
Májusban 41 ezer adag Pfizer/BioNTech vakcina kölcsönzéséről állapodott meg a két állam.
A szerek átadását ezúttal is a külügyminiszter intézte, az átadón azonban nem ő, hanem Andrej Babis cseh miniszterelnök volt úgymond a hangadó. "Magyar barátaink szükség esetén mindig segítettek, mindig számíthattunk rájuk" - hangsúlyozta Babis. Emlékeztetett: Magyarország korábban 160 új lélegeztetőgépet ajándékozott Csehországnak és 200 kórházi ágyat, amelyet eredetileg Magyarország rendelt meg, de átengedett Csehországnak.
Ez az ügylet egyébként egyfajta közép-európai reakció volt, hiszen Ausztria, Magyarország és Szlovénia áprilisban közösen tett ígéretet arra, hogy mintegy 80 ezer adag, koronavírus elleni vakcinát ad át Csehországnak, miután az nem értett egyet a 10 millió adag, európai uniós vakcina utólagos szétosztásakor elért kompromisszumos megállapodással.
Magyarország utolsó, vakcinákkal kapcsolatos ilyen típusú megállapodása pedig június utolsó napjaira datálható. Kedden éjszaka jelent meg ugyanis a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely rendelkezett arról, hogy a koronavírus-világjárvány következtében előállt európai járványügyi helyzetre tekintettel összesen 100 620 adag Pfizer koronavírus elleni vakcinát ad kölcsön Magyarország a Cseh Köztársaságnak.
