A vártnál sokkal nagyobb mértékben ugrottak meg idén év elején a fogyasztói árak, ezen belül is az alapvető élelmiszerek ára nőtt kiemelkedő mértékben. Mint arra laptársunk havi Árkosár-felmérése februárban és most márciusban is rávilágított, folyamatosan és kiemelkedő ütemben drágul a családi nagybevásárlás. Ez a helyzet azonban nemcsak a családi kasszát érinti érzékenyen, ennél sokkal kitettebbek a nyugdíjasok, akiknek a járandósága idén az inflációtól jóval elmaradó mértékben emelkedett, mindössze 2,8 százalékkal. A legfrissebb statisztika szerint viszont az első két hónapban a nyugdíjasok vásárlói kosarára számolt árindex 4,5 százalék volt. Helyzetük pedig csak romlott egy hónap alatt.
A nyugdíjak mellett még a minimálbér az, ami előre meghatározott mértékben emelkedik az év elején, ám mivel a hatéves bérmegállapodás értelmében 2019-ben és most 2020-ban is 8-8 százalékkal emelkedett ez a bérkategória, esetükben ez még könnyedén fedezte az élelmiszerek áremelkedését. Egészen eddig, mostanra ugyanis megváltozott a helyzet.
A Központi Statisztikai Hivatal friss közlése szerint tavaly februárhoz képest az általunk vizsgált alapvető élelmiszerekből összerakott kosár 12 százalékkal drágult, miközben 2019 és 2018 februárja között csupán 4 százalékos volt az áremelkedés mértéke.
A két értéket összesítve nézve kiderül, hogy most februárban 16,5 százalékkal kellett többet fizetni ezért a kosárért, mint két évvel ezelőtt. Ezzel párhuzamosan a nyugdíjak csupán 6,3 százalékkal emelkedtek, ami ezt jelenti, hogy az idősek jóval kevesebbet tudnak vásárolni alapvető élelmiszerekből az emelkedő ellátás ellenére is. A minimálbérek kumulált emelkedése pedig 16,6 százalék volt az elmúlt két évben, vagyis már az ő keresetnövekedésük sem tudja fedezni az élelmiszerek drágulását.
Igaz, az így mért reálszintű csökkenés nem annyira drasztikus még mint a nyugdíjasoknál, de ha az áremelkedések a következő hónapokban is folytatódnak - márpedig a sertéshús esetében erre számítani lehet - akkor ők is érezhetően hátrányos helyzetbe kerülnek.
Bár ezúttal csak az élelmiszerek áremelkedését vizsgáltuk és ezzel vetettük össze a nyugdíjak, valamint a minimálbérek emelkedését, fontos megjegyezni, hogy a fogyasztói kosarakban szereplő egyéb termékek ára jelentősebb mértékben csökkenhetett a vizsgált időszak alatt, amin az érintettek némi megtakarítást érhetnek el. Mivel azonban alapvető élelmiszereket sokkal gyakrabban és nagyobb mennyiségben vásárol az ember, mint ruhaneműt, bérletet, netán mozijegyet, vagy tévét - melyek szintén a fogyasztói kosár részét képezik -, a ténylegesnél sokkal nagyobb mértékű inflációt érezhetünk a mindennapok során.
Miről árulkodik még a statisztika?
A Központi Statisztikai Hivatal egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagárát nézve a vizsgált termékkörön belül a legnagyobb mértékben
- az uborka drágult, 34 százalékkal többet kell kiadni érte mint egy évvel ezelőtt,
- 32 százalékkal nőtt a sertéscomb ára,
- 31-gyel pedig az alma kilójáért kell többet kiadni. Ez egyébként a Privátbankár Árkosara szerint havi szinten is brutális mértékben, 83 százalékkal drágult, ami feltehetően a hazai készletek tél végi kimerülésével és az importtermék-arányának növekedésével van összefüggésben.
Néhány termék esetében viszont árcsökkenésről árulkodik a statisztika:
- 17 százalékkal került most kevesebbe a vöröshagyma, mint egy évvel ezelőtt,
- a burgonya kilójáért 4,
- az őrölt kávéért pedig 3 százalékkal kellett kevesebbet adni a boltokban.
