<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		
mfor.hu

Ez is kiderül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentéséből, amely a biztosítási, a pénztári, a tőkepiaci és a közvetítői kockázatok elemzése mellett a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülését is górcső alá vette.

A magyar háztartások bruttó vagyona (pénzügyi eszközök és lakásállomány) 2020-ban 8,5 százalékkal, 110 ezer milliárd fölé nőtt. Ez alapvetően annak tudható be, hogy azokból a pénzekből, amelyeket a hitelmoratórium hagyott az adósoknál, miközben sokan a fogyasztásaikat is kényszerűen visszafogták, a megtakarítások nőttek - hangzott el az MNB mai sajtótájékoztatóján, amelyen ismertették a jegybank biztosítási, pénztári, tőkepiaci, közvetítői kockázati és fogyasztóvédelmi jelentését.

Ami az egyes szektorokat illeti, ahogy arról már lapcsoportunk is beszámolt, a biztosítók tavaly csak nagyjából feleannyival, 4,7 százalékkal tudták növelni a díjbevételeiket, mint a korábbi években. A tavalyi növekedés ismét a nem-élet ágnak, s főképp a kötelező gépjármű felelősségbiztosításnak (kgfb) volt köszönhető (részben a díjakba beépülő adóhatásnak). A kgfb esetében az MNB vezetői körlevélben lépett fel a statisztikailag megalapozatlan díjkalkulációk és a „kiárazások” ellen. 

A pandémia hatására a nyugdíjbiztosítások és az utasbiztosítások estek vissza a legjobban - utóbbi az idegenforgalom visszaesése miatt aligha meglepő. Csökkentek a kárkifizetések, így mérséklődő kombinált mutató és a korábbiakhoz hasonló magas jövedelmezőség jellemezte a biztosítókat. Az ügyfélvagyon védelmére felhívó jegybanki vezetői körlevelet szintén betartották a piaci szereplők.

A járvány ellenére sokan kerestek megtakarításaik fialtatásán. Fotó: MTIA járvány ellenére sokan kerestek megtakarításaik fialtatásán. Fotó: MTI

Az önkéntes pénztárak vagyona közel 1 700 milliárd forintra, tagdíjbevételei 152 milliárd forintra nőttek 2020-ban. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni és munkáltatói hozzájárulások egyaránt gyarapodtak Az egészség- és önsegélyező pénztárak esetében a tagi hozzájárulás aránya javult. A nyugdíjpénztárak 2020-ban szektorszinten 4,1 százalékos nettó és 1,4 százalékos reálhozamot értek el záró vagyonnal súlyozva. A hosszú távú átlagos reálhozamok ennél még kedvezőbb 2-4 százalék közötti értéket mutatnak. A pénztártagok megfogadták az MNB figyelemfelhívását, s az év eleji veszteségek után jellemzően megőrizték megtakarításaikat a 2020 végére pozitívra forduló hozamok időszakára.

Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál tovább nőtt a gyermekekhez és lakáscélhoz kapcsolódó szolgáltatások aránya. Mindkét alszektor átlagosan veszteséget mutatott (elsősorban a költségnövekedések és a nem fizető tagoktól levonható hozamok csökkenése miatt), a működési tartalékok azonban megfelelő fedezetet nyújtanak.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.