7p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A minap nyilvánosságra hozott kínai és orosz vakcinaszerződés megerősíti, amit eddig is sejtettünk: a Sinopharm oltóanyagát nagyon drágán, a Szputnyikot közepesen olcsón vette Magyarország a nyugati vakcinákhoz képest. Körképünkben megnézzük, pontosan mennyibe kerülnek az egyes oltóanyagok, és mi alapján áraznak a gyártók.  

(Ez a cikk eredetileg laptársunknál, a Privátbankár.hu-n jelent meg.) 

Drágán jutott-e hozzá Magyarország a Covid elleni vakcinákhoz? Ez a kérdés ugyan csak másodlagos ahhoz képest, hogy mennyi ember életét lehet megmenteni általuk – a legjobban átoltott országokban mármeredeken csökken a halálozás –, de mégsem elhanyagolható szempont, hiszen a számlát mi, adófizetők álljuk.

Kiderült, mennyi az annyi 

Az árakkal kapcsolatban sokáig a sötétben tapogatództunk, hiszen bizalmas információkról van szó, amelyekről sokszor csak rébuszokban beszéltek az érintettek.

Jó áron jön a Szputnyik: oltás az orosz vakcinával egy moszkvai kórházban 2020. december 5-én. MTI/AP/Pavel Golovkin
Jó áron jön a Szputnyik: oltás az orosz vakcinával egy moszkvai kórházban 2020. december 5-én. MTI/AP/Pavel Golovkin

Csütörtökön azonban Gulyás Gergely végre konkrét dokumentumokkal tisztázta a kérdés egy részét: a miniszterelnökséget vezető miniszter Facebook-oldalán (!) nyilvánosságra hozta a kínai, valamint az orosz vakcinabeszerzés szerződését.

A kínai Sinopharm oltóanyagának vételéről szóló, 2021. január 29-én kötött szerződésben ez áll:

Szerződő Felek rögzítik, hogy az Oltóanyag vételára (a továbbiakban „Vételár”) 30 EUR (harminc) Euró + 5% áfa / adag. Felek az egyértelműség érdekében rögzítik, hogy az Oltóanyag egy adagja az alkalmazásra vonatkozó Gyártói előírások szerinti egyszeri beadásra alkalmas egy egységet jelenti.

A nettó vételár tehát nettó 30 euró dózisonként. Az ár kötött, minden költséget tartalmaz, azt semmilyen jogcímen nem lehet emelni. A rendelt mennyiség 5 millió adag, ami 2,5 millió ember beoltására elég.

A dokumentum szerint március 15-ig félmillió, április 15-ig és május 15-ig újabb fél-félmillió, június 15-ig pedig további 3,5 millió vakcinát kell betárolni – ez a cél eddig teljesül, hiszen a kínai gyártó mostanáig két részletben összesen egymillió adagot adott át Magyarországnak (a vakcinákat a magyar állam teherszállító repülője hozta Budapestre). 

Az orosz Szputnyik-vakcina ára 19,9 dollár, ez azonban egy kezelésre (két dózisra) vonatkozik. Egy vakcina ára tehát 9,95 dollár, azaz mai árfolyamon 8,35 euró.

A rendelt mennyiség kétmillió dózis, ami „egymillió kezelésre”, azaz egymillió ember beoltására elég. A kétmillióból eddig mintegy 426 ezer adag érkezett meg.

A kínai vakcina (bruttó 31,5 euró) tehát több mint háromszor drágább az orosznál (8,35 euró).

Kiszivárgott árlista  

De mi a helyzet a többi oltóanyaggal – Pfizer-Biontech, Moderna, AstraZeneca, Johnson&Johnson, CureVac – , amiket a közös uniós beszerzésből kötött le a magyar kormány?        

A vakcinák ára általában sehol nincs kőbe vésve, hanem az adott ország vagy közösség és a gyártó közötti tárgyalások eredményének függvénye. Ráadásul mivel üzleti titokról van szó, nehéz róla pontos és megbízható adatot szerezni.

Múlt év végén Belgium költségvetési államtitkára, Eva de Bleeker azonban segítségünkre sietett: Twitteren közzétette azt az árlistát, amelyet az Európai Bizottság alkudott ki a cégekkel.

Bár hamar törölte a bejegyzést, az addigra már bejárta a netet. A lista alapján az EU az alábbi árakban állapodott meg egy dózisra vetítve:            

Moderna: 18 dollár (mai árfolyamon 15,1 euró),  Pfizer-BioNTech: 12 euró, CureVac: 10 euró, Sanofi/GSK: 7,56 euró, Johnson & Johnson: 8,5 dollár (7,1 euró, csak egy dózis szükséges),  AstraZeneca: 1,78 euró.

Ehhez viszonyítva tehát a Magyarország által vett kínai vakcina nagyon drága, az orosz vakcina pedig közepesen olcsó.(A Modernából a kormány egyébként nem hívta le az opciókat a magas árra és a késedelmes teljesítésre hivatkozva.)  

Mi alapján áraznak?

Az összehasonlítás persze nem ilyen egyszerű: az EU ugyanis több vakcina fejlesztését jelentős összegekkel támogatta – például a brit-svéd gyógyszergyártóét, az AstraZenecáét –, valamint segítette a német BioNTech alapkutatását, emiatt a „normál ár"-nál jobb ajánlatot kapott. A BionTech-Pfizer oltóanyagához például 24, az AstraZenecáéhoz pedig 45 százalékkal olcsóbban jutnak hozzá az uniós országok, mint az Egyesült Államok a Bernstein Research elemző cég számítása szerint.

2,7 milliárd eurót invesztáltunk, hogy növeljük a cégek oltóanyag-fejlesztésének kapacitásait. (…) Ezeknek a pénzeknek köszönhetően a vakcina már decemberben rendelkezésre állt

– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Die Weltnek februárban. 

Az Egyesült Államok viszont az amerikai Moderna vakcináját kapja meg olcsóbban – 15 dollárért –, mivel azt a fejlesztést pénzelte. A Guardian szerint a gyógyszerek és az oltóanyagok amúgy hagyományosan drágábbak a tengerentúlon, mint Európában.

Hogy a történet még bonyolultabb legyen, a belga államtitkár által megszellőztetett árak nem a végleges árak. A Reuters uniós források alapján azt állítja, hogy a Biontech-Pfizer vakcináért valójában nem 12, hanem 15,5 eurót fizet az EU (végeredményben a tagállamok) – majdnem annyit, mint az Egyesült Államok.    

Van a teljes ár, és van a szolgáltatási ár

– mondta egy uniós tisztviselő, aki részt vett a tárgyalásokon.  

Az ár összességében számos tényezőtől függ: hatékonyságtól, vizsgálati eredményektől, fejlesztési és gyártási költségektől, a verseny és kereslet nagyságától, valamint attól, hogy a vevők magáncégek (például biztosítók) vagy állami szervek.

Ugyanakkor például az AstraZeneca azért is adja ilyen olcsón (csaknem önköltségi áron) az oltóanyagát az EU-nak, mert így akar hozzájárulni a közegészségügyhöz, azaz egyfajta ajándéknak szánja azt a társadalom számára.

Az Európai Bizottság hivatalosan nem kommentálta az értesüléseket.

Ami az árakat illeti, minden vállalat megköveteli, hogy az ilyen érzékeny üzleti információkat a szerződést aláíró felek bizalmasan kezeljék

– írja a testület indoklásában. A CureVackal és az AstraZenecával kötött előzetes megállapodást ugyan nyilvánosságra hozták, de a bizalmas információkat kitakarták. Brüsszel szerint a szerződések részletei amúgy ismertek mind a 27 tagállam előtt is.

Ajándék vagy csapda?       

Persze a kínaiak sem egységes áron adják a vakcinákat. A rászoruló, szegényebb országok között például kedvezményesen vagy ingyen „szórják szét” az első szállítmányokat: Nepál például 500 ezer, Zimbabwe 200 ezer adagot kap ajándékba.  

Szenegál már fizet a kínai vakcináért, de feleannyit, mint mi: 200 ezer adagért 3,7 millió dollárt, azaz dózisonként 18,5 dollárt (15,5 eurót).

Az ingyenesség vagy nyomott ár Peking szerint szimpla jótétemény, kritikusok szerint viszont a politikai-gazdasági befolyásbővítés eszköze.

A lényeg persze most nem ez – mindegyik vakcinánál egyetlen dolog számít igazán: a védelem. Ezt pedig a klinikai vizsgálatok alapján mindegyikük nagyrészt megadja.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!