Sok mindent lehet mondani a Magyarországnak járó uniós támogatások felhasználásáról, csak azt nem, hogy gördülékenyen menne. A magyar költségvetés százmilliárdokkal előlegezi meg az uniós támogatásokra alapozott pályázatokat, Brüsszelből ugyanis lassan érkeznek meg a pénzek.
Ennek az adminisztrációs tehetetlenség mellett az is az oka, hogy az unió és a magyar kormány között folyamatosan fennáll a vita a pályázati rendszer átláthatóságával kapcsolatban. Több ügyben is kérdőre vonta már Brüsszel Budapestet, mert gyanús összefonódásokkal, nehezen megalapozható, indokolatlan támogatási döntésekkel szembesülnek az uniós források felhasználása során.
A magyar büdzsét eddig nem rengette meg, hogy innen előfinanszírozták ezeknek a pályázatoknak túlnyomó többségét. Az adóbevételek szépen jönnek, mindazonáltal ez nem mehet a végtelenségig. Az így keletkezett lyukat valamikor pótolni kell.
Hogy mekkora ez a lyuk, azt jól érzékelteti az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, Cseresnyés Péternek az írásbeli válasza, amit egy parlamenti képviselői kérdésre adott pár napja. Ebből kiderül, hogy a mostani, 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban az operatív programokon keresztül Magyarország rendelkezésére álló 25 107,8 millió eurós uniós forrásból az Európai Bizottság eddig 3495,8 millió eurót utalt át időközi utalás, valamint 1339 millió eurót előleg formájában.
Ami azt jelenti, hogy a nekünk szánt teljes keret 19,25 százalékához fért hozzá 2014 óta Magyarország. Természetesen az alapvetően utófinanszírozásra épülő támogatási rendszerben nem meglepő, ha a kifizetések a ciklus második felében érkeznek meg, mindenesetre figyelemre méltó, hogy két évvel a mostani hétéves költségvetési ciklus zárása előtt a keret kevesebb mint 20 százalékát tudtuk lehívni, másképpen fogalmazva engedte lehívni Brüsszel.
