Megmutatjuk, hova folyt a NER-cégek TAO-ja

Az Orbán-kormány második, 2010-es hatalomra kerülése után egész hamar kitalálta azt a sporttámogatási rendszert, melyre még Brüsszel is áldását adta és szinte számolatlanul áramolhat a közpénz a különböző sportegyesületekhez és szervezetekhez. A rendszer úgy működik, hogy a cégek a befizetendő társasági adójuk egy részét az államkassza helyett egy általuk szimpatikusnak vélt sportszervezetnek utalják át. Ebből kifolyólag a támogatás közpénznek minősül. Noha a kormány hevesen tiltakozik ezen megállapítás ellen, hivatalos szerv legelőször 2014-ben mondta ki, hogy a TAO igenis közpénz. Éppen ezért a sportszervezeteknek, az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a szakszövetségeknek kötelességük kiadniuk a támogatási igazolásokat. Vagyis azokat a dokumentumokat, melyből kiderül, egy-egy sportszervezet melyik cégtől, mennyi pénzt és milyen célra kapott. A dokumetumokat nemrég az Átlátszó rendezte kereshető adatbázis formájába, aminek segítségével készült el mostani cikkünk is.

Korábban azt már a sportszövetségi honlapok adatbázisai alapján összegeztük, hogy mely szervezetek a rendszer legnagyobb nyertesei, sőt, az Átlátszó és a 444 korábbi cikkéből az is kiderül, hogy az egyes közfigyelemben kiemelten részesülő egyesületek kiktől kapták a TAO-t. Mi most fordítottunk egyet a történeten és a TAO-kereső segítségével annak jártunk utána, hogy a zömében állami megrendeléseken hízott NER-cégek mely sportklubokat támogatták a legnagyobb összeggel 2011 és 2016 között.

Leginkább a Mészáros Lőrinchez köthető cégek, a közbeszerzéseken taroló vállalatok, valamint egyes kormányközeli kapcsolatokat ápoló cégek támogatásaira voltunk kíváncsiak. Az eredetileg összeállított céglista menetközben 13 szereplősre szűkült betudhatóan annak, hogy például a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mészáros Autójavító soha nem adott támogatást, de ugyanez igaz például a Búzakalász 66 Kft.-re is. A végső 13 szereplős listát a következő cégek alkotják:

• a közbeszerzéseken milliárdokat bezsebelő Duna Aszfalt Kft.,
• a Mészáros és Mészáros Kft.,
• az R-Kord Kft.,
• a stadionépítéseken taroló Pharos 95 Kft.,
• a Garancsi Istvánhoz, Orbán Vikor "kötélbarátjához" kötődő Market Építő Zrt.,
• a szintén közbeszerzéseken tartoló West Hungária Bau Kft.,
• a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kőbányászati Kft.,
• a közbeszerzés-specialista, mára Mészáros-cég, a ZÁÉV Zrt.,
• a miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Innovatív Zrt.,
• a Fidesz kedvenc őrző-védő cége, a Valton-Sec Kft.,
• az egykori Pintér Sándor-cég, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.,
• a kormányközeli elemzőcég, a Századvég Gazdaságkutató Zrt.,
• és egy korábbi, a NER-ből kipottyant oligarcha cége, a Közgép Zrt.

Összesítésünk szerint ez

a 13 NER-cég hat év leforgása alatt 9,7 milliárd forintnyi közpénzt áramoltatott különböző sportegyesületekhez a költségvetés helyett.

Közülük is a legnagyobb TAO-zó a Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László által vezetett, milliárdos közbeszerzéseken taroló Duna Aszfalt. A cég 3,9 milliárd forintnyi TAO-t tolt a sportba, amivel toronymagasan vezeti az általunk összeállított listát. Amikor a cég felbukkant a közbeszerzési eljárásokban, egy ideig az új-Közgépnek nevezte a sajtó, és nem alaptalanul. Nemcsak az építőipari munkák területén vette át Simicska zászlóshajó cégének szerepét, de mint kiderült, a sporttámogatásokban is.

A második helyen ugyanis az a Közgép szerepel a listánkon, mely csak 2011 és 2014 között tudott és volt hajlandó aktívan osztogatni a TAO-ját. Miután a formálódó NER-ből kiesett, már az adóforintokat sem bánt bőkezűen. Egyrészt megrendelések és nyertes közbeszerzések hiányában sokkal kevesebből tudott volna ilyen formán adományozni, másrészt nem lepődnénk meg azon, ha már érdeke se fűződött volna ahhoz, hogy az Orbán Viktor kormánya által rendkívül kedvező helyzetbe hozott sportba "ölje" a pénzt. Ám míg nem ütött be a krach az ominózus G-nap formájában, addig 3,4 milliárd forintnyi társasági adót osztott szét a cég.

A dobogó harmadik fokára a NER egy másik emblematikus cége került, a Mészáros és Mészáros Kft., mely 1,08 milliárd forinttal támogatott meg bizonyos sportegyesületeket - talán némi meglepetésre nem csak és kizárólag a felcsúti focialapítványt, de erről egy picit később még szót ejtünk.  

És innentől kezdve óriás a leszakadás, a következő helyen szereplő West Hungária Bau Kft. ugyanis mindössze 434 millió forintnyi TAO-t utalt a sportba. A miniszterelnök apjának cége, a Dolomit Kőbányászati Kft. már "csak" 282 milliót, a miniszterelnök vejéhez egykor köthető Elios Zrt. pedig mindössze 130 milliót.

A NER kedvence a Felcsút, Szolnok és a hoki

A 13 cég által szétosztott 9,7 milliárd forintnak valamivel több mint ötöde,

• 2,1 milliárd forint ment a Felcsúthoz,
• 1,1 milliárd a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft.-hez,
• a dobogó harmadik fokára 690 millióval a Magyar Jégkorong Szövetség került.
• Félmilliárdnál is több TAO-t, 647 milliót dobtak össze a BSC 1924 Futball Kft.-nek a NER-cégek,
• 552-t pedig a Seszták Miklós nevével összeforrt Várda Sport Egyesületnek.

A felcsúti alapítványhoz a 2011 és 2016 között összesen megítélt 13,9 milliárd forintnyi TAO 11,2 százaléka biztosan a NER köréből érkezett

Bár ez a 11,2 százalék nem kevés, ennél sokkal nagyobb arányú NER-támogatásra is akad példa. Felcsút esete ebből a szempontból azért tekinthető rendkívülinek, mert a NER-en kívül eső cégek önmaguktól is gondolhatják úgy, hogy a miniszterelnökhöz közeli alapítvány támogatásából helyzeti előnyt tudnak majd kovácsolni. 

A Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft. összesen 1,9 milliárdnyi TAO-t igényelt, melynek 58 százalékát dobta össze a NER. A kisvárdai egyesület esetében ez az arány 26 százalék, a budaörsi BSC 1924 Kft. esetében pedig az összesen megigényelt TAO 56 százalékát kapta NER-cégtől.

Jól látható, hogy ezek olyan egyesületek, amelyek a Nemzeti Együttműködés Rendszere nélkül aligha tudtak volna fejlődni, vagy akár talpon maradni. És a kör itt zárul be: az állami megrendelésekkel felpumpált NER-cégek a társasági adó egy részét az államkassza helyett inkább az imént nevesített sportegyesületeknek juttatják. Olyan sportegyesületeknek, akik hasonló módon "irányított" támogatási rendszer nélkül képtelenek volnának önmaguk erejéből, piaci tevékenységre alapozva vagy szponzorok bevonásával olyan instrastruktúra-fejlesztést végrehajtani, mint amit a TAO-nak köszönhetően csináltak végig. Ezen a ponton rajzolódik ki leginkább a TAO egyenlőtlen rendszerének a legnagyobb hibája. Nem feltétlenül oda folynak ezek a támogatások, ahol lenne létjogosultságuk, hanem oda, ahova valamilyen érdekek mentén folynia kellene (erre példa lehet a kisvárdai focicsapat). A sportszakmai háttér és az érdekek azonban nem feltétlenül fedik egymást, sőt, a legritkább esetben alakul ki megfelelő kombinációjuk.

Az összesítéshez visszatérve, a Tállai Andráshoz köthető Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft.-t kevésbé támogatták, mindössze 322 milliót kaptak. A nagy hagyományokkal és legnagyobb szurkolói táborral rendelkező FTC Labdarúgó Zrt. pedig mintha nem is lenne az általunk vizsgált NER-cégek TAO-térképén, hiszen 2011 és 2016 között csupán 19,8 millió érkezett ebből a körből.

A NER kiemelkedő TAO-zója, a Duna Aszfalt legnagyobb mértékben a felcsúti focialapítványt támogatta: 770 millió forintnyi közpénzt juttatott Felcsútra. Ettől alig marad el az, amit a budaörsi focinak adott. A BSC 1924 Futball Kft. 647 millió forintot kapott Szíjj László cégétől. Ez a támogatói kötődés egyébként furcsának tűnhet annak fényében, hogy a települése vezetése nem kormánypárti, az egyesületnek nincs látható kormányközeli vagy fideszes kötődése. Egy NER-cég mégis úgy gondolta, hogy ekkora összeggel kell támogatni a budaörsi focit.

Félmilliárdnál többet, 552 milliót pedig a Várda Sport Egyesületnek adott a Duna Aszfalt.

A Közgép, mint a második legnagyobb TAO-zó, nem bonyolította túl a dolgokat. A legtöbb pénzt, 1,1 milliárd forintot utalt el az aktív évek alatt a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft.-nek - vélhetően nem függetlenül attól, hogy ekkoriban az üzleti ügyekben Simicska Lajos jobbkeze Nyerges Zsolt volt, aki szolnoki illetőségű, a helyi sportélet befolyásos szereplője.

A foci mellett a jégkorongot is kiemelten támogatta Simicska egykori cége, a Magyar Jégkorong Szövetség sportfejlesztési programjainak megvalósulására 671 milliót adott. A külső érdekek is megjelennek a TAO-zási szokásokban, hiszen 250 milliót a felcsúti focialapítvány is kapott, ami - tekintve Simicska és Orbán Viktor akkor még eleven, régre nyúló kapcsolatát - nem nagyon szorul magyarázatra. Simicska veszprémi lokálpatriótizmusa is tetten érhető a támogatásokban: 257 millió forintot utalt az államkassza helyett a Diákok Egészségéért, Veszprém Megye Kézilabda Sportjáért Közhasznú Alapítvány részére.

A harmadik legnagyobb TAO-zó okozta talán az egyik legnagyobb meglepetést a vizsgálódás során. Mint azt már említettük, a Mészáros és Mészáros Kft. összesen 1,087 milliárd forint TAO sorsáról döntött 2011 és 2016 között. Ennek majdnem háromnegyede, 794 millió forint a cég tulajdonosa, Mészáros Lőrinc által vezetett felcsúti focialapítványhoz került. Ez mondhatni magától értetődő. További 94,5 millió forintot juttatott az NBI-es csapat mögött álló, alapítványi tulajdonban lévő Puskás Futball Club Kft.-hez, a harmadik legnagyobb támogatást pedig a Velence Plus Termálvíz- és Geotermikus Energiaszolgáltató Kft. kapta. A cég a helyi vízilabda mögött álló, részben önkormányzati tulajdonban álló társaság.

Mészárosék úgy gondolták, a támogatások diverzifikálása érdekében még az egykori NAV-elnök, Tállai András csapatát is megtámogatják néhány tízmillió forinttal. A Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft-nek 49,5 millió forintot utaltak át. A felcsúti milliárdosnak valamiért szintén fontos a budaörsi sport fejlődése - akárcsak a Duna Aszfaltnak -, hiszen 29,7 millió TAO-val segítették a Budaörsi Sport Clubot, és ugyanilyen támogatásban részesítették a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesületet.