Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Kásler Miklós helyett Rétvári Bence államtitkár fogalmazta meg a politikusnak a választ, amelyet azzal kezdett, hogy „Magyarország kormánya az elmúlt években soha nem látott mértékben vont be forrásokat az egészségügyi ellátórendszerbe: megújításra került az infrastrukrúra, jelentősen nőtt az orvosok és szakdolgozók bére”.
Rétvári Bence levelének folytatásában hivatkozik László Imre, Újbuda polgármesterére, egykori kórházvezetőre is, hogy kormányváltás esetén a kórházak 45 százalékát bezárják. „Ez nem előzmény nélküli, hiszen korábbi kormányzásuk idején is lakatot tettek több kórházra”. Majd így folytatja:
„Önökkel szemben, akik elvettek egyhavi bért az orvosoktól és ápolóktól, a kormány megbecsüli az egészségügyi dolgozókat. Jelenleg is zajlik minden idők legnagyobb béremelése az egészségügyben. A béremelés egyben hetven év után a hálapénz kivezetésére is megoldást jelent, és mértékét jól illusztrálja, hogy januártól egy 30 éves jogviszonnyal rendelkező orvos alapbére a tavalyi bruttó 538 ezer forintról idén bruttó 1 millió 256 ezer forintra nő, 2023-ban pedig már bruttó 1 millió 794 ezer forint lesz. A korábbi bértárgyalásoknak köszönhetően a szakdolgozói bérek 2019. július és 2022. január között 72 százalékkal emelkednek.
Bár az utolsó Kormányinfón Gulyás Gergely leszögezte, hogy jelentős béremelés fog történni a szakdolgozók körében, ők 2021. július 31-ére nagyszabású tüntetést szerveznek, mert mint felhívásukban írják, „a döntéshozók nem hallgattak meg bennünket a tárgyalóasztalnál, ezért a Hősök teréről kell üzennünk a fizikai és lelki terheinkről és a felelősségteljes munkánk alulfinanszírozottságáról! Adjunk hírt – az ország ikonikus főterén – az új szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban a szakdolgozókat sújtó kiszolgáltatott helyzetről és a méltánytalan bánásmódról”.
A kórházak adósságát firtató, Bangónénak szóló válaszlevél azt is írja, hogy:
„A kórházak aktuális pénzügyi helyzetének megítélésénél figyelembe kell venni, hogy ez az év a korábbiaknál alapjaiban eltérő, súlyos kihívások elé állította az ellátórendszert, ami az intézmények gazdálkodására is hatással volt. A kintlévőségek nagy része abból származik, hogy a rendszerszerű finanszírozás a korábban nem tapasztalt, koronavírushoz kötődő költségekre nem tartalmazhatott fedezetet”.
Végül tájékoztatja a politikusnőt arról, hogy a 2022-es költségvetésben mintegy 2 884 milliárd forint áll rendelkezésre egészségügyi célokra, ami közel 1 700 milliárd forinttal magasabb, mint a szocialista kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben, és mintegy 770 milliárd forinttal magasabb, mint az idei évben biztosított források, tehát 2022-ben két és félszer annyit fordít a kormány egészségügyre, mint 2010-ben.
A járvány 2020 márciusában robbant be Magyarországra, de a kórházi adósságok már ezt megelőzően sem voltak alacsonyak. 2019 októberében már 63 milliárd, decemberben pedig, amikor még szinte a vuhani esetekről sem hallottunk, több, mint 70 milliárd forint körül mozogtak. 2019. december elején Kásler Miklós pedig azt mondta, mintegy 30 százalékban a kórházmenedzsment tehető felelőssé a kórházak eladósodásáért.
Tavaly év elején lapunk arról írt, hogy a kormánytól kapott karácsonyi ajándéknak köszönhetően, az év végi 44,8 milliárd forintos tartozáskiegyenlítés mennyire jól jött a kórházi adósságok kiegyenlítésénél. Azonban már a 2020. január havi kórházi adósságokat böngészve látható volt, hogy ismét elindult felfelé az adósságspirál. S ekkor még híre-hamva nem volt a hazai pandémiának. A tartozás kiegyenlítése után maradt, év eleji 8,1 milliárdról ugyanis már januárban 19,4 milliárdra ugrott az egészségügyi intézmények tartozása.
Összehasonlításképpen: már 2019 júniusában is 43 milliárd, 2020 májusában 42,7 milliárd forint volt a kórházak összadóssága, míg igén májusban 41,8 milliárd forint. Azaz az egészségügyi intézmények tartozása nem haladja meg a tavalyi mértéket, ezek fényében kérdés, Bangóné Borbély Ildikót mennyire fogja kielégíteni Rétvári Bence válasza.
