<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		
		


		
		

A kórházi adósságok május végén átléptek egy kritikus szintet, tehát már 2021 ötödik hónapjában 41, 8 milliárd forintot görgettek maguk előtt az egészségügyi intézmények. Mindez feltűnt Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselőnek is, ezért megkérdezte Kásler Miklóstól, miért nő a kórházak adóssága? A képviselőnő megkapta a választ.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Kásler Miklós helyett Rétvári Bence államtitkár fogalmazta meg a politikusnak a választ, amelyet azzal kezdett, hogy „Magyarország kormánya az elmúlt években soha nem látott mértékben vont be forrásokat az egészségügyi ellátórendszerbe: megújításra került az infrastrukrúra, jelentősen nőtt az orvosok és szakdolgozók bére”.

Májusban is a nyíregyházi kórháznak lett a legnagyobb adóssága. Fotó: MTIMájusban is a nyíregyházi kórháznak lett a legnagyobb adóssága. Fotó: MTI

Rétvári Bence levelének folytatásában hivatkozik László Imre, Újbuda polgármesterére, egykori kórházvezetőre is, hogy kormányváltás esetén a kórházak 45 százalékát bezárják. „Ez nem előzmény nélküli, hiszen korábbi kormányzásuk idején is lakatot tettek több kórházra”. Majd így folytatja:

„Önökkel szemben, akik elvettek egyhavi bért az orvosoktól és ápolóktól, a kormány megbecsüli az egészségügyi dolgozókat. Jelenleg is zajlik minden idők legnagyobb béremelése az egészségügyben. A béremelés egyben hetven év után a hálapénz kivezetésére is megoldást jelent, és mértékét jól illusztrálja, hogy januártól egy 30 éves jogviszonnyal rendelkező orvos alapbére a tavalyi bruttó 538 ezer forintról idén bruttó 1 millió 256 ezer forintra nő, 2023-ban pedig már bruttó 1 millió 794 ezer forint lesz. A korábbi bértárgyalásoknak köszönhetően a szakdolgozói bérek 2019. július és 2022. január között 72 százalékkal emelkednek.

Bár az utolsó Kormányinfón Gulyás Gergely leszögezte, hogy jelentős béremelés fog történni a szakdolgozók körében, ők 2021. július 31-ére nagyszabású tüntetést szerveznek, mert mint felhívásukban írják, „a döntéshozók nem hallgattak meg bennünket a tárgyalóasztalnál, ezért a Hősök teréről kell üzennünk a fizikai és lelki terheinkről és a felelősségteljes munkánk alulfinanszírozottságáról! Adjunk hírt – az ország ikonikus főterén – az új szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban a szakdolgozókat sújtó kiszolgáltatott helyzetről és a méltánytalan bánásmódról”.

A kórházak adósságát firtató, Bangónénak szóló válaszlevél azt is írja, hogy:

„A kórházak aktuális pénzügyi helyzetének megítélésénél figyelembe kell venni, hogy ez az év a korábbiaknál alapjaiban eltérő, súlyos kihívások elé állította az ellátórendszert, ami az intézmények gazdálkodására is hatással volt. A kintlévőségek nagy része abból származik, hogy a rendszerszerű finanszírozás a korábban nem tapasztalt, koronavírushoz kötődő költségekre nem tartalmazhatott fedezetet”.

Végül tájékoztatja a politikusnőt arról, hogy a 2022-es költségvetésben mintegy 2 884 milliárd forint áll rendelkezésre egészségügyi célokra, ami közel 1 700 milliárd forinttal magasabb, mint a szocialista kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben, és mintegy 770 milliárd forinttal magasabb, mint az idei évben biztosított források, tehát 2022-ben két és félszer annyit fordít a kormány egészségügyre, mint 2010-ben.

A járvány 2020 márciusában robbant be Magyarországra, de a kórházi adósságok már ezt megelőzően sem voltak alacsonyak. 2019 októberében már 63 milliárd, decemberben pedig, amikor még szinte a vuhani esetekről sem hallottunk, több, mint 70 milliárd forint körül mozogtak. 2019. december elején Kásler Miklós pedig  azt mondta, mintegy 30 százalékban a kórházmenedzsment tehető felelőssé a kórházak eladósodásáért.

Tavaly év elején lapunk arról írt, hogy a kormánytól kapott karácsonyi ajándéknak köszönhetően, az év végi 44,8 milliárd forintos tartozáskiegyenlítés mennyire jól jött a kórházi adósságok kiegyenlítésénél. Azonban már a 2020. január havi kórházi adósságokat böngészve látható volt, hogy ismét elindult felfelé az adósságspirál. S ekkor még híre-hamva nem volt a hazai pandémiának. A tartozás kiegyenlítése után maradt, év eleji 8,1 milliárdról ugyanis már januárban 19,4 milliárdra ugrott az egészségügyi intézmények tartozása.

Összehasonlításképpen: már 2019 júniusában is 43 milliárd, 2020 májusában 42,7 milliárd forint volt a kórházak összadóssága, míg igén májusban 41,8 milliárd forint. Azaz az egészségügyi intézmények tartozása nem haladja meg a tavalyi mértéket, ezek fényében kérdés, Bangóné Borbély Ildikót mennyire fogja kielégíteni Rétvári Bence válasza.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.