Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a 2024-es költségvetés prioritásai között említette az ország védelmének biztosítását, a rezsicsökkentés fenntartását, a válságálló gazdaságot, a foglalkoztatás fenntartását. Jelezte, a rezsivédelmi alap bevételeinek nagy része az extraprofitadóból származik.
Közölte, a kormány célja, hogy 2024-ben az áremelkedés üteme 6 százalék, a GDP-bővülés 4 százalék, míg a hiány 2,9 százalékos legyen. További cél, hogy mérséklődjön az adósságráta is. Úgy értékelt, a 2024-es költségvetés tervezhető és kiszámítható alapot jelent az ország stabilitásának megőrzéséhez, a gazdasági növekedés fenntartásához, ugyanakkor az instabil gazdasági környezetben 220 milliárd forintos központi tartalékot is tartalmaz.
Az államtitkár azt mondta, a háborús időkben is biztosítják a családok és nyugdíjasok védelmét. A családpolitikára fordított források elérik a 3300 milliárd forintot, míg nyugdíjkiadásokra 6450 milliárd forint lesz - részletezte. Elmondta, számolni kell az ukrajnai háború elhúzódásának lehetőségével, ezért fontos, hogy a Magyarország által az elmúlt években elért eredményeket meg tudják védeni. A teljes fizikai és gazdasági biztonságot az garantálná az országnak, ha mielőbb tűzszünet és béke lenne - jelentette ki Tállai András.
Felidézte, hogy a 2010 után végrehajtott gazdaságpolitika következtében fenntartható növekedési pályára állt a magyar gazdaság, szilárd fundamentumai lettek olyan válságos időkre, mint a koronavírus-járvány és a háború okozta krízis. Hozzátette: a rendkívüli kihívások ellenére a magyar gazdaság tavaly 4,6 százalékkal nőtt, 1,6 százalékkal meghaladva az Európai Unió éves átlagos növekedését. Megjegyezte, a gazdaság annak ellenére növekedett, hogy az országot megillető uniós források politikai okokból még mindig nem érkeztek meg.
Az államtitkár értékelése szerint az elsősorban a szankciós infláció számlájára írható átmeneti gazdasági lassulás ellenére is sikerült megvédeni a korábbi eredményeket, a magyar gazdaság válságállónak bizonyult. Ez a kormány intézkedéseinek és a gazdaság szereplői jó alkalmazkodási képességének köszönhető - közölte. Kitért arra is, hogy a gazdaság lassulása nem tükrözőik a munkaerőpiaci folyamatokban.
Közölte, a kormány folyamatosan az infláció letörésén dolgozik. Megerősítette, hogy "a szankciós infláció" év végére egy számjegyűre mérséklődhet, ez pedig pozitívan hathat a háztartások vásárlóerejére, a reáljövedelmek növekedésével pedig a fogyasztás az év második felében ismét élénkülhet. Szerinte idén a magyar GDP 1,5 százalékkal is bővülhet.
(MTI)
