Meglepően jó ipari termelési volumenváltozási adatot erősített meg szerda reggeli gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mint arról lapunk is beszámolt, az ipari termelés tavaly augusztushoz képest 8,7 százalékkal, idén júliushoz viszonyítva pedig 1 százalékkal emelkedett. Az év első nyolc hónapjában 3,4 százalékkal volt nagyobb az ipari kibocsátás, mint tavaly ugyanebben az időszakban, miközben a rendelésállomány augusztus végén 41 százalékkal haladta meg a tavaly ilyenkor mértet.
A fenti adatok közül elsőként szembetűnő, hogy számottevő a két egymást követő havi bővülés (júliusban 1,8, augusztusban 1 százalék), azaz lehet, hogy végre megszakadt az a „fűrészfogazás” (vagyis hogy egy növekedési hónapot egy visszaeső hónap követ), ami sokáig jellemezte a magyar ipart. Ez azért is fontos, mert a 8,7 százalékos éves alapú növekedésben jelentős szerepe volt a tavaly augusztusi alacsony bázisnak, ami torzítja a statisztikát.
Fotó: KSH
Szintén jó hír, hogy az év eleje óta mért ipari kibocsátás jócskán meghaladja a tavalyi év első nyolc hónapjában mértet. Reménykeltő a rendelésállomány drasztikus bővülése is, ám ez még nem garancia a további növekedésre.
Fejnehéz ipar
A legfontosabb fenntartásunk, hogy a feldolgozóipari termelés augusztusban 10,3 százalékkal nőtt éves alapon, de a feldolgozóipari alágak többségében továbbra is visszaesést mértek. Ez tehát elsősorban néhány nagy súlyú iparág kiugró teljesítményéből összeálló növekedés.
A KSH részletes adatai alapján
az ipar jelenleg két nagy növekedési központ, a járműgyártás és az elektronikai termékek gyártása köré szerveződik.
A két terület súlya és növekedési üteme egyaránt meghatározó.
A legnagyobb súlyú feldolgozóipari alág, a járműgyártás teljesítménye rendkívül erős. A közúti gépjárművek gyártása 125 százalékkal, az alkatrészgyártás 3,1 százalékkal nőtt éves szinten. Ez arra utal, hogy a bővülés elsősorban a kész járművek gyártásában összpontosul, nem a teljes beszállítói láncban. A következő hónapok kérdése, hogy fennmarad-e a kiugró növekedés, és megjelenik-e a bővülés az alkatrészgyártásban is.
A másik jelentős alágban a számítógépek és perifériák gyártása éves szinten 58 százalékkal bővült, miközben az elektronikai alkatrészek és áramköri kártyák gyártása 14,9 százalékkal csökkent. A növekedés tehát ezen belül is egyenetlen, ahogy korábban a lapunknak nyilatkozó szakemberek is megfogalmazták: itt az AI-boom hatására felfutó elektronikai megrendelések, illetve a Cloud Network Technology Kft. komáromi üzemének termelése lehet a húzóerő. Itt az elkövetkezendő időszakban azt lesz érdemes figyelni, hogy tartós-e a számítógépgyártás felfutása, vagy egyedi kapacitásfelfutásról, illetve megrendelési hullámról van szó.
A villamos berendezések alágán belül az akkumulátorok és szárazelemek gyártása éves alapon 18,1 százalékkal esett vissza, miközben a villamos motorok, áramfejlesztők és kapcsolódó készülékek termelése 7,8 százalékkal nőtt. Ez fontos ellenpontja a járműipar és az elektronika szárnyalásának: az elektromobilitáshoz kapcsolódó teljes ipari lánc még nem állt növekedési pályára.
Az élelmiszer-, ital és dohánygyártás alágban pedig mind a belföldi, mind a külpiaci értékesítés gyengült. A húsfeldolgozás éves alapon 4,1 százalékkal esett vissza, a 11 vizsgált alágazatból pedig csak kettőben nőtt a termelés: a halfeldolgozásban és a pékáru, tésztafélék gyártásában. Ez különösen fontos, mert az élelmiszeripar a feldolgozóipar jelentős súlyú, hazai keresletnek is kitett területe.
Végre kilőtt az export!
A magyar ipar növekedésének egyik legfontosabb mutatója, hogy
mind augusztusban, mind az év első nyolc hónapjában a külpiaci értékesítés lényegesen jobban teljesít, mint a hazai.
Az augusztusi export 15,7 százalékkal emelkedett, miközben a belföldi ipari értékesítés mindössze 0,6 százalékkal nőtt. Az év első nyolc hónapjában az export 4,6 százalékkal bővült, a belföldi értékesítés viszont 1,7 százalékkal csökkent. Megjegyzendő, hogy az összes ipari értékesítés 65 százalékát a külpiac adja.
Fotó: Unsplash
Ezeket az adatokat annak fényében érdemes néznünk, hogy a magyar ipar rövid távú kilátásai nagymértékben függenek a német és az európai ipari kereslettől, valamint a globális elektronikai piactól, továbbá attól, hogy a belföldi kereslet most nem ad kellően széles alapot a növekedéshez. Következésképp:
ha az exportvezérelt ágazatok jól teljesítenek, az ipari összesítés akkor is javulhat, ha a hazai piacra termelő vállalatok egy része továbbra is nehézségekkel küzd.
Lapunknak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza korábban a gyenge külső keresletet és a német ipar kedvezőtlen rendelési adatait is kockázatként említette. Igaz, a magyar export kiugró augusztusi teljesítménye nem feltétlenül jelenti az európai ipari konjunktúra általános és tartós helyreállását még akkor sem, ha Berlin épp a közelmúltban javított növekedési előrejelzésén.
A következő néhány hónap kérdése tehát az, hogy javulnak-e a magyar export számára meghatározó európai piacok, kiemelten a német piac rendelési és termelési mutatói.
Fény az alagút végén
Reménykeltő, hogy 2025 augusztusához képest az új rendelések száma 16 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi piacra 9,5, exportra pedig 17,2 százalékkal több megrendelés érkezett, azaz a következő hónapok termelése előtt van megrendelési háttér. Ez növeli annak esélyét, hogy a magyar ipari kibocsátás az év hátralévő részében is bővüljön.
Az exportmegrendelések 17,2 százalékos növekedése összhangban van az exportértékesítés 15,7 százalékos emelkedésével, a két mutató tehát egymást erősítő jelzés. A belföldi új rendelések 9,5 százalékos emelkedése biztató, de ebből még nem következik, hogy a hazai ipari kereslet éves szinten is növekedésbe fordul, hiszen a megrendelések növekedésével ellentétben a belföldi ipari értékesítés csökkent, azaz itt egy lefelé mutató kockázat jelentkezik.
Fotó: DepositPhotos.com
Vagyis
a rendelési adatok javítják a következő hónapokra vonatkozó kilátásokat, de a növekedés szélesebb körűvé válását kockázatok övezik.
Itt az év hátralevő részében arra leszünk kíváncsiak, hogy folytatódik-e a növekedés, illetve a megrendelésállomány tényleges termelésben realizálódik-e. A belső kereslettel kapcsolatban pedig az a kérdés merül fel, hogy a jelenlegi gyenge éves trend után növekedésbe fordul-e a mutató. A hazai fogyasztás ugyanis a 2022-2023-as gigainfláció után nagy nehezen helyreállt, de a további bővülése kérdéses.
Azok a fránya akkugyárak
Az Orbán-kormány és különösen Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter nagy jelentőséget tulajdonított a Magyarországra telepedett akkumulátorgyáraknak, kiemelt szerepük volt a növekedési várakozásokban. Ehhez képest az akkumulátorok és szárazelemek termelése augusztusban éves összevetésben 18,1 százalékkal csökkent.
Ebből az adatból az a következtetés vonható le, hogy a nagyberuházások és a kiépített gyártókapacitások önmagukban nem garantálják a magas kihasználtságot, illetve hogy az elektromos autók és az akkumulátorok iránti tényleges piaci kereslet és a gyártási felfutás üteme határozza meg, hogy ez a terület mikor válik a növekedés motorjává.
Mint korábban kifejtettük, a járműgyártás erőteljes növekedése felfelé húzta az ipari teljesítményt, és ha egyszer majd az akkugyárak kibocsátása is növekedésnek indul, akkor az a jelenleginél szélesebb ipari fellendüléssel jár majd. A nagy kérdés tehát, hogy csökken-e az akkumulátoripar visszaesésének üteme, és elindul-e a termelés tartós javulása.
Mi várható?
A járműgyártás és az elektronikai termelés tehát továbbra is támogatja az ipari kibocsátást, emellett a magas rendelésállomány és az új kapacitások felfutása ellensúlyozhatja a gyengébb ágazatok teljesítményét. Így várhatóan az ipari termelés éves változása pozitív maradhat az év hátralévő részében, de a havi növekedés ingadozó lehet. Tartható lehet tehát az ING főközgazdásza, Virovácz Péter, által várt, 3-4 százalékos éves növekedési prognózis.
Ám lefelé mutató kockázatot jelenthet a német és más európai piacok gyenge kereslete, a magas energiaárak, az ellátási láncok zavarai vagy a nagy kapacitások felfutásának lassulása. Viszont ha a magas rendelésállomány tényleges termelésben jelenik meg, az európai kereslet javul, netán az akkumulátoripar, a gépgyártás, valamint a fémfeldolgozás is erősödik, akkor a növekedés egyre több ágazatra terjedhet át.
