A svéd demokrácia minőségével mostanában sok gondja van a fideszes politikusoknak, és változatos kifogások miatt nagyon nem akaródzik megszavazni Svédország NATO-csatlakozását a parlamentben, a svéd multik magyarországi beruházásait viszont az elmúlt években milliárdokkal támogatta az Orbán-kormány.
Úgy látom, hogy Svédországban baj van, aggódom a svéd demokráciáért
- mondta szeptember 24-én Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára.
A svéd tőkével szemben viszont már nem ilyen finnyás az Orbán-kormány. Svédország a 23. legjelentősebb befektető Magyarországon az országban jelenlévő külföldi közvetlen tőkeállományt tekintve. Legutóbb 2022 januárjában kötött stratégiai partnerségi megállapodást Szijjártó Péter külügyminiszter és a közel hetven éves múlttal rendelkező, Stockholmban alapított Autoliv.
A magyar kormány kifejezésre juttatja afeletti örömét és megelégedettségét, hogy az Autolivvel mint megbízható partnerrel hosszú távon számolhat
- szerepel a dokumentumban.
Elsősorban az autóipar számára fejlesztenek, gyártanak és forgalmaznak légzsákokat, biztonsági öveket, kormányműveket és remekül érzik magukat Magyarországon. Tavaly 23,5 milliárd forintos forgalom mellett 950 millió forintos profittal zártak.
Itteni terjeszkedésüket az Orbán-kormány is milliárdokkal támogatta. A külgazdasági és külügyminiszter 2020 decemberében jelentette be, hogy három nagy multinacionális svéd tulajdonban lévő vállalat újabb beruházásokat hoz Magyarországra, 5,8 milliárd forint értékű fejlesztéseikhez pedig a magyar kormánytól 1,8 milliárd forintnyi támogatást kapnak. Szijjártó Péter akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország és Svédország már száz éve áll diplomáciai kapcsolatban, a két ország 2020-ban ünnepelte a diplomáciai kapcsolatfelvétel századik évfordulóját.
A három cég a Haldex Hungary Kft., a Dometic Zrt. és az Autoliv volt. Utóbbi ráadásul már nem is először kapott állami támogatást a bővüléséhez. Szintén Szijjártó Péter külügyminisztert érte a megtiszteltetés, hogy 2015-ben bejelenthesse: a svéd gyár 11 milliárd forintos beruházáshoz a magyar kormány 1,5 milliárd forintos támogatást biztosít. Cserébe a svédek vállalták, hogy az alapanyagok területén 5 százalékról 20 százalékra, a gépek területén 30 százalékról 50 százalékra növelik a magyar beszállítók arányát.
Az orosz-ukrán háború tavaly február 24-i kitörése előtt két nappal pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éppen Stockholmban járt. A kiadott közlemény szerint az Electrolux AB és az Ericsson vezetőivel tárgyalt, majd azt mondta: a Magyarországon működő, több mint 15 ezer embert foglalkoztató 170 svéd cég fontos szerepet játszik a magyar gazdaság dimenzióváltásában. A bizalom megnyilvánulásának nevezte, hogy az Electrolux AB és az Ericsson is a legmodernebb technológiákkal felszerelt beruházásait hozza Magyarországra.
Öt magyarországi svéd márkával vélhetően a legtöbb magyar már találkozott. Messze kimagaslik a mezőnyből az IKEA és az Electrolux, előbbi tavaly 131 milliárd forintos évet futott, amely 5,8 milliárd forintos nyereséget eredményett. Utóbbi kicsivel maradt el csak mögötte 128,1 milliárd forintos forgalommal. A lakberendezési cég és a hűtőgépgyár mögött viszont nagy a tülekedés a H&M Kft., a Tetra Pak Zrt. és az Ericsson Magyarország Kft. között a dobogós helyekért.
A magyar vállalatok tőkebefektetési tevékenysége viszont nem jellemző Svédországban. Ebből is látszik, ha a két ország közötti borús politikai kapcsolat a gazdasági viszonyra is kiterjedne, akkor a magyar fél járhatna sokkal rosszabbul.
