TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

Covid-járvány ide vagy oda, bő három hét múlva elnökválasztásokat tartanak az Egyesült Államokban. Azt már tudjuk, hogy Trump “vírusálló”, de ennél talán fontosabb, hogy mit tenne újraválasztása esetén. Csökkentené-e tovább az adókat, folytatná-e a kereskedelmi háborút, hogyan állítaná helyre a gazdaságot, mit lépne a klímavédelemben és a külpolitikában? És mire számíthatunk demokratapárti riválisától, Joe Bidentől? Sorozatunk első részében az adózást és a kereskedelmet vesszük górcső alá. 

(Ez a cikk eredetileg a Privátbankár.hu-n jelent meg.)

Az elnök visszatért – így foglalta össze Sean P. Conley, a Fehér Ház orvosa hétfőn, hogy napról napra javul a Covid-fertőzött Donald Trump állapota.

Volt vírus, nincs vírus

Az amerikai elnök európai idő szerint múlt péntek reggel jelentette be, hogy ő és felesége, Melania is elkapta a koronavírust. Egy időre ugyan kórházba vonult, de hétfő este már visszatért a Fehér Házba. Orvosa szerint nincs láza, vérnyomása is csupán kicsit magas, véroxigénszintje pedig az egészséges tartományban van.

Az elnök kedden már arról írt, hogy az amerikaiak megtanulnak majd együtt élni a Coviddal, amely szerinte az emberek többsége esetében kevésbé halálos az influenzánál. (A posztot a Twitter figyelmeztetéssel látta el, a Facebook pedig simán törölte.) Videójában pedig arra kérte honfitársait, hogy ne féljenek a fertőzéstől.

Trump betegsége tehát amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ment is, az elnök így ismét belevetheti magát a kampányba.

Donald Trump  és Joe Biden televíziós vitája Clevelandban 2020. szeptember 29-én. (YOUTUBE/CNBC - printscreen) Donald Trump és Joe Biden televíziós vitája Clevelandban 2020. szeptember 29-én. (YOUTUBE/CNBC - printscreen)

Esélyei egyelőre nem túl jók:

az országos közvélemény-kutatások szerint továbbra is mintegy 10 százalékpont a hátránya demokrata-párti riválisával, Joe Bidennel szemben. 

De mit akar a két elnökjelölt? Mennyiben hasonlítanak és különböznek választási programjaik? Ezt néztük meg a Wall Street Journal (WSJ) elemzés-sorozata segítségével.

Adózás

Trump azzal kampányol, hogy

a 2017-es adóreform szellemében – ekkor csökkentette a cégek és magánszemélyek adóterheit – tovább mérsékelné az adókat.   

Az adóreform ugyan növelte a költségvetés hiányát, de segítette a növekedést: az amerikai gazdaság 2018-ban már 3,2 százalékkal bővült a 2017-es 2,2 százalék után, 2019-ben pedig 2,3 százalék pluszt ért el.

Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta tavaly szeptemberben 3,5 százalékra süllyedt, ami az elmúlt fél évszázad legalacsonyabb értéke. Fél évvel később azonban jött a vírusválság, amely elsöpörte ezeket az eredményeket.

A demokraták ugyanakkor azt állítják, hogy az adókönnyítés csak kis mértékben pörgette fel a gazdaságot – 2009 óta amúgy is növekedett a GDP ,  viszont szükségtelenül nagy kedvezményt nyújtott a gazdagoknak.

Trumppal ellentétben

Biden növelné a nagyvállalatok és a jómódúak adóterheit, és ebből finanszírozna oktatási, egészségügyi és szociális programokat.

A társasági adót, amelyet Trump 35-ről 21 százalékra csökkentett, 28 százalékra emelné, a háztartások közül pedig azokat adóztatná meg a jelenleginél jobban, amelyek jövedelme meghaladja az évi 400 ezer dollárt (122 millió forintot).

Mivel nagyon megosztó témáról van szó, tervei végrehajtásához Trumpnak és Bidennek is szüksége lesz a Kongresszus egyértelmű támogatására.

Összességében elmondható, hogy

a republikánus győzelem további adócsökkentést, a demokrata siker pedig adóemelést eredményezne.

Kereskedelem

Trump 2016-os győzelme a II. világháború óta nem látott változást hozott az amerikai kereskedelem-politikában: az elnök az „America First” ideológia jegyében szövetségeket rúgott fel, és

számos vámot vezetett be a Kanadából, Mexikóból, az EU-ból és Kínából érkező termékekre – a távol-keleti országgal évek óta kereskedelmi háborúban áll.

A WSJ szerint ha újraválasztanák, akkor növelné a Pekingre nehezedő nyomást.

Az elnök továbbra is eszközként használja a kereskedelmet Kína megbüntetésére, akár emberi jogi, akár nemzetbiztonsági kérdésekről van szó. Eddig több mint 300 kínai céget tett feketelistára – köztük a Huawei leánycégeit vagy partnereit –, valamint kilátásba helyezte a „leválást” Kínáról, azaz a két gazdaság bizonyos fokú elkülönítését.

Biden ezzel szemben

megkísérelné helyreállítani a szövetségeket, újragondolná a vámokat, és más országokkal közösen lépne fel Kínával szemben.

Ennek keretében fenntarthatja, de akár el is törölheti a vámok egy részét.

Bár utóbbi lépésnek meglennének a maga előnyei – Kína cserében növelhetné a nyomást Iránon az atomprogram ügyében, vagy az eddiginél jobban együttműködhetne a klímaváltozás elleni harcban –, Bidennek számolnia kellene a törvényhozás ellenállásával, hiszen Kínával szemben a demokratapárti képviselők egy része is szigorú fellépést szorgalmaz.

Abban ugyanakkor

Trump és Biden is egyetért, hogy korlátozni kell a kínai tech óriások befolyását, mivel azok veszélyeztetik az amerikai riválisokat, ráadásul a kémkedés eszközei lehetnek. 

Tavasszal például Biden is arról értekezett, hogy az Egyesült Államoknak keménynek kell lennie a távol-keleti országgal szemben, különben az – mint fogalmazott – továbbra is el fogja lopni az USA-tól és az amerikai cégektől a technológiájukat és a szellemi tulajdonukat.

(Folytatjuk.)

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.