Erről lesz szó a cikkben:
- Hogyan hatnak az orosz olaj- és gáziparra a nemzetközi szankciók?
- Miért csökkent az orosz olajexport Európába, és milyen piacokra helyeződött át a fókusz?
- Hogyan érinti Magyarországot az orosz energiától való függőség és a szankciók?
- Milyen újabb intézkedések befolyásolhatják az orosz energiaipar teljesítményét?
- Miért lehet előnyös, de egyben kockázatos is Magyarország számára a Török Áramlat gázvezeték?
Ismert tény, hogy az orosz költségvetés legfontosabb bevételi lábát a különböző szankciók ellenére továbbra is az olaj és a gázipar adja. Igaz, az Ukrajna ellen indított háborút követően a szektor súlya folyamatosan változott. A harcok kirobbanása előtt ugyanis a bevételek 35 százaléka származott ilyen forrásból, majd 22-ben a felrobbanó energiaáraknak köszönhetően a költségvetés 42 százaléka jött az olaj- és a gázipar révén. Azóta viszont érdemi csökkenés történt, hiszen 2023-ban 31 százalékos volt az arány, tavaly pedig az árak emelkedésének köszönhetően 31,7 százalékos. A publikus információk szerint 2024-ben nagyjából sikerült az olajtermelést szinten tartani (2 százalék volt a visszaesés), miközben földgázból még 7 százalékkal többet is hoztak felszínre.
