Több mint ezermilliárd forint banki pénzre, a kötelező tartalék 25 százalékára áprilistól egyáltalán nem fizetne kamatot az MNB a Monetáris Tanács új döntése szerint. A lépés diszkriminálja a bankokat a piac több más szereplőjével szemben, ráadásul hosszú időre eltünteti a piaci hitelek kamatcsökkentésének esélyét is, írja az Index.
A lap által hivatkozott elemzői vélekedések szerint az MNB döntésével az extraprofitadó mértékével megegyező, nagyságrendileg 200-250 milliárd forintos új „adót” vetett ki a bankszektorra.
Szektorális különadót idén még fizetnie kell a bankrendszernek, vagyis a jegybank mostani intézkedése kvázi kettős adóztatásnak is minősülhet, még akkor is, ha ez persze nem adónak számít.
A jegybank értékelése szerint a megemelt tartalékráta ellenére kellő likviditása lesz a bankrendszernek, hogy ellássa gazdaságpolitikai szerepét, azaz hitelezzen. Ugyanakkor azt az MNB is elismerte, hogy ilyen kamatszintek mellett teljesen észszerű a költségek optimalizálása, azaz a piaci szereplők – vállalkozások, lakosság – ilyenkor visszafogottabban döntenek beruházásokról, hitelfelvételről, írja a lap, amely szerint masszív hitelvisszaesés jöhet.