<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		
		


		
		

Tavaly nem érkeztek jó hírek az alternatív iskolák jövőjét illetően. Akkor vált ismertté az a köznevelési törvénymódosítási javaslat, amely külön engedélyhez kötné az alternatív iskolák létesítését és tanterveiket. Még novemberben az Emmi azt ígérte az iskoláknak, hogy változtatásokat hajt végre a tervezetben, de mi nem találtuk meg a korrigálásokat abban a változatban, ami jelenleg az Ombudsmani Hivatalnál van véleményezésre benyújtva.

A tervezettől eltérően nem április 1-jéig, hanem április 29-ig kellett a magán- vagy alternatív iskoláknak beadni azokat a kérelmeket, melyek a jövő évi működésüket biztosítja. Azoknak az iskoláknak kellett ehhez folyamodniuk, akik eltérnek az állami keretektől, azaz a Nemzeti alaptantervtől. A lapunk által megkérdezett iskola csupán annyiban tér el, hogy 1-6. évfolyamon kizárólag szövegesen szeretnék értékelni a diákokat, ezért adták be a kérelmüket, amire még nem érkezett válasz. 

Vajon hány alternatív iskolában indul ősszel oktatás? Fotó: PixabayVajon hány alternatív iskolában indul ősszel oktatás? Fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium bármikor benyújthatja a Parlament elé azt a közoktatási törvény módosítását célzó tervezetet, amit Palkovics László innovációs miniszter már 2019. novemberében ismertetett, ezzel megkongatva közel nyolcvan alternatív iskola feje felett a vészharangot. A javasolt módosítás így szól: a magán köznevelési intézmény akkor vehető nyilvántartásba és a nyilvántartásban alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése és feladatellátási helye akkor módosítható, ha az oktatásért felelős miniszter szakvéleménye alapján az adott intézmény, feladatellátási hely, alapfeladat szükséges a köznevelési közfeladat-ellátás megszervezéséhez.

Tavaly még a 444.hu írta meg ennek kapcsán, hogy minden alternatív iskolának fennmaradási engedélyt kell kérnie az oktatásért felelős minisztertől, aki saját belátása szerint, a törvényben nem tisztázott szempontok alapján döntheti el, hogy az adott iskola a következő tanévben is kinyithat-e. Ennek hiányában az eddig megszerzett oktatási engedélyek mind elvesznek. Ha egy iskola nem kér engedélyt a túlélésre, akkor automatikusan be kell zárnia jövőre. Új magániskola alapítása szinte lehetetlenné válik.

Ha a Parlament megszavazza a benyújtás előtt álló javaslatot, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere dönthet egy személyben az alternatív iskolák létéről. Tehát a jogi nyelvről lefordítva: az ő személyes szakvéleményétől függ további magán oktatási intézmények, tehát alternatív óvódák, általános iskolák és középiskolák alapítása vagy megszüntetése. 

A nagy ijedelem után pár nappal, még tavaly novemberben fogadta a Magyar Waldorf Szövetséget és az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének képviselőit Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, s a találkozón elhangzott, hogy a minisztérium egyértelműen kinyilvánította, a javaslatnak nem célja sem a meglévő, sem az új alternatív intézmények ellehetetlenítése. A találkozóról született dokumentum szerint biztosította a jelenlévőket, hogy az eredeti törvényjavaslatban szereplő, "nevelési-oktatási tartalom" keretei kibővülnek a jelenlegi "alternatív passzus" tartalmával, mely így a továbbiakban is garanciát jelent arra, hogy az alternatív pedagógiát folytató intézmények az abban felsorolt területeken eltérhessenek az általános szabályoktól.

A benyújtás előtt álló, de az ombudsmanhoz már beadott törvénymódosításban azonban hiába kerestük e változtatást, nem találtuk. Bár nincs kizárva, hogy a beadás előtt -, akár ombudsmani kérésre -, még kiegészítik a tervezetet majd.

Az EMMI és az alternatív iskolák képviselői közötti novemberi találkozón Maruzsa azt is hangsúlyozta, hogy bár az intézmények működési engedélyezési eljárása a kormányhivataloktól a minisztérium hatáskörébe kerül, a működő iskoláknak és óvodáknak mégsem kell új engedély-kérelmet beadniuk, mindössze egy rövid dokumentum elkészítésére lesz szükség, melyben az intézmény nyilatkozik, hogy a korábbi működési engedélye szerint folytatja a tevékenységét. Erre vonatkozó pontot szintén nem leltünk a javaslatban, csak azt a felsorolást, mely azt taglalja, hányféle iratot kell benyújtani egy új intézmény bejelentéséhez.

A novemberi tárgyaláson szóba került még az alternatív kerettantervek jogi státuszának megváltozása és az új intézményalapítás elutasítása esetén a fellebbezési jog is, ám arra, hogy mindebből mi fog megvalósulni, a következő hónapok adnak majd igazi válaszokat. Főleg azok után, hogy tavaly a köznevelési törvény módosításai megcsonkították a szülők és az óvódapedagógusok hatáskörét az iskolaérettség megállapításánál, eltörölték a magántanulói státuszt, a helyi tanterveknek 70 százalékban követniük kell a Nemzeti alaptantervet, a tankönyvek terén pedig a pedagógusoknak nem hagy nagy mozgásteret az állam. Mindeközben azt sem szabad elfelejteni, hogy az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos széles körű ellenkezés csak a koronavírus-járvány miatt tört meg, hiszen ennél fontosabb kihívás volt a digitális távoktatás megvalósítása.

Pár nappal ezelőtt elküldtük kérdéseinket az EMMI-hez, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, hogy hány alternatív iskola jelezte további működését, vagy adott be kérelmet, van-e köztük új, esetleg akad-e olyan, akinek a további működésére nem bólintottak rá, de eddig nem kaptunk választ. Cikkünket frissítjük, ha érkeznek feleletek.   

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.