Füstmentes formába hozunk! szlogennel indít kampányt a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület és a fustmentes.hu közösen, ennek csütörtöki budapesti megnyitójára, melyen a szervezők partnerei is elmondták gondolataikat, lapunk is meghívást kapott. Mint Kende-Hofherr Krisztina, az esemény háziasszonya elmondta, nagyon gyakran halljuk a hétköznapi nyelvben a fenntarthatóság, füstmentesség, ártalomcsökkentés, kibocsátáscsökkentés kifejezéseket, de hogy ez mit jelent az egyes emberek hétköznapjaiban, azt nehezen lehetne meghatározni. A kampány célja rámutatni, hogy nem egy nagy elhatározás, hanem sok kicsi lépés is segíthet jobbá változtatni a környezetünket.
Hajdu Márton, a Füstmentes szóvivője arra emlékeztetett, a füstnek van fizikai valósága és szimbolikája is. „Nagyon sok szólásban, közmondásban megtalálhatjuk” – utalt például a „felszállt a füst” szólásra a szóvivő. Hozzátette, a kampányuknak ugyanilyen kettős célja van: egyrészt a fizikai valóságában akarnak ártalomcsökkenést elérni, másrészt szimbolikájában szeretnének változást elérni a tekintetben, hogy tudatosabban figyeljünk magunkra és környezetünkre. Kiemelte, partnereik révén az elmúlt hetekben-hónapokban fantasztikus tartalmak születtek a témában, kampányukkal ezeket is szeretnék minél szélesebb körben terjeszteni.
„Célunk az, hogy egy füstmentes, fenntarthatósággal is foglalkozó, céltudatos gondolkodást tudjunk átadni és szemléletformálást tudjunk végrehajtani”
– emelte ki Hajdu Márton, hozzáfűzve, hogy az egyes emberek által megtett apró lépések révén lesz füstmentesebb az ő életük, így tehetnek az ártalomcsökkentésért.
A panelbeszélgetésen Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója kardiológusként is arra hívta fel a figyelmet, hogy
a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegség a vezető halálok, ráadásul az európai emberek 70 százaléka krónikus betegségekkel él együtt.
Az egészségügyi szakember hangsúlyozta, hogy ez utóbbit számos tényező befolyásolja, és itt lehet az ő szerepük a dohányzás mint ártalom csökkentésében. Az orvos rámutatott, vannak olyan lehetőségek ezen a területen, amivel meg lehet fogni a lakosságot, a dohányzás vagy nem dohányzás opciója helyett vannak alternatív lehetőségek, amikkel tovább tudnak élni az emberek. Toldy-Schedel Emil kutatásokra hivatkozva azt mondta, Magyarországon körülbelül 800 ezer ember szeretne változtatni dohányzási szokásain, de nikotinfüggő. „Ha ezeknek az embereknek tudunk plusz 5-8 évet adni, akkor már tettünk valamit” – emelte ki a szakember. Példaként hozta Svédországot, ahol már 5 százalék alatti a klasszikus dohányzók száma, mert nagyon sokan áttértek más nikotinbeviteli módokra.
Nagy Magdolna intelligensotthon-szakértő, a Hello Future alapítója azt emelte ki, manapság egyre több elektromos eszközt használunk, ami rengeteg energiafelhasználással és ökológiai lábnyommal jár. Az intelligens épületek több komfortot biztosítanak, ezzel együtt a lakhatáshoz kapcsolódó negatív környezeti tényezőket csökkentik. Ezeknek az ingatlanoknak az áramfogyasztása a megfelelő vezérlés révén optimalizálható, és a biztonság is növelhető.
Szintén az otthonok biztonságáról beszélt Dobson Tibor, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke, aki statisztikákra hivatkozva közölte, az idei év első fél évében 3,5 ezer lakástüzet regisztráltak, ami 40 halálos áldozatot és csaknem 300 sérültet követelt. Kiemelte,
a tűzesetekben érintett lakások közül csak tizennégyben volt felszerelve füstérzékelő, így a szakember javasolta ilyen készülék beszerzését.
Felhívta a figyelmet, hogy ezt nem szabad összekeverni a szén-monoxid-érzékelővel, amely az oxigényhiány csökkenését érzékeli. Dobson ezzel kapcsolatban újabb statisztikát ismertetett: az idei év első felében 118 ember szenvedett valamilyen szintű szén-monoxid-mérgezést, és közülük öten életükkel fizettek. Végül – a szüret idejére hivatkozva – a mustgáz, azaz a szén-dioxid-képződés veszélyeire is emlékeztetett.
A kampányban ugyancsak partner Havas Dóra tudatos hedonista, gasztroblogger, aki a csütörtöki sajtóbeszélgetésen az apró lépések közül arra mutatott rá, a füstmentességet a gasztronómiában is két részre lehet választani: az elkészítés módja, illetve a füstölt ételek. Ő maga is elismerte, hogy nagyon nehéz lemondani a füstölt termékek fogyasztásáról, noha ezzel is számos méreganyag kerül a szervezetbe. Szerencsének nevezte, hogy széles a választási lehetőség, így például az étel párolható, valamint egyre népszerűbb az air frying, azaz a forró levegős sütés is. Ez utóbbinál – ismertette – létre lehet hozni az ételen azt a finom, ropogós réteget anélkül, hogy füst keletkezne vagy megégetnénk.
Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője, az Oktogon Ventures befektető cég partnere örömét fejezte ki, hogy a füstmentes kampányban az egyéni felelősség kerül fókuszba, mert – mint fogalmazott – „a társadalmi felelősségvállalás igazából megbukott”. Ennek okát abban látja, hogy ez utóbbi személytelen fogalom, így nehéz azonosulni vele. Rámutatott, hogy az egyéni apró lépések ugyanúgy születnek meg az üzleti életben is. Emlékeztetett, életünk nagyjából egyharmadát a munka világában töltjük, így ekkor is apró döntéseink befolyásolják, hogy milyen környezetben élünk.
„Mindenki végig tudja gondolni, hogy azokkal az emberekkel, akikkel együttműködik a hétköznapokon (munkatársak, üzleti partnerek, alvállalkozók), a velük való viszonyban ő maga mit tud tenni azért, hogy egy kicsit jobb közérzetük legyen”
– mutatott rá az üzletasszony.
A „Füstmentes formába hozunk!” kampány jelen van a városligeti Brain Bar 2023 jövőfesztiválon is, ahol tesztekkel, játékos formában ismerkedhetnek meg az érdeklődők a legfontosabb tudnivalókkal. A kampány elindítói abban bíznak, hogy mindenki, akár apró változtatások révén is, de tevékenyen hozzájárulhat a kezdeményezéshez, hiszen – mint fogalmaznak – az ártalmak csökkentésében és a változás elindításában minden lépés számít, sosem késő füstmentes formába lendülni!
