7p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A kormány a lakásfelújítás felét, legfeljebb 3 millió forintot visszafizet a legalább egy gyermeket nevelő családoknak. A keresleti oldal támogatása azonban várhatóan nem mérsékli, inkább növeli majd az építőanyagok és szolgáltatások árát. Jót tehet viszont az építőipari cégeknek és fehérítheti az elszámolást, mert számlához köti a támogatást, továbbá javulhat a lakásállomány. Jövőre akár 400-500 ezer lakást is korszerűsíthetnek.

Otthonfelújítási támogatást indít a kormány január 1-jétől - jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Novák Katalin közölte: a legalább egy gyermeket nevelő családok otthona felújítási költségeinek felét átvállalja az állam, legfeljebb hárommillió forintig. Ez vonatkozik az anyagbeszerzésre és a munkaerőköltségre is. Nem feltétel, hogy a család éljen a Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel (CSOK), energetikai korszerűsítés, fürdőszoba vagy konyhafelújítás, akár teljes felújítás is lehet. A program felülről nyitott lesz, a forrásokat az igényekhez igazítják. További részleteket néhány héten belülre ígért.

Fogyasztói árak a lakásfelújításoknál (forrás: KSH, GKI)
Fogyasztói árak a lakásfelújításoknál (forrás: KSH, GKI)

A magyarországi lakásépítés elmúlt 20 évét tekintve mindig az történt, hogy ha az aktuális kormány valamiféle keresletélénkítő támogatást vezetett be, akkor erre árnövekedés lett a piac válasza. Most sem lehet ez másképp, különösen nem az építőanyagoknál és szolgáltatásoknál.

Az idei első negyedévben az építőanyagok árai 6,7 százalékkal emelkedtek. A későbbi negyedévekben ennél kicsit kisebb lehetett a drágulás, sőt egyes kategóriákban még 5-7 százalékos csökkenés is bekövetkezhetett, ám a mostani bejelentés akár már az idén ismét felfelé tolhatja az árakat, de januártól biztosan. A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség nyáron azt közölte, hogy a társas- és családi házas korszerűsítési és homlokzatfelújítási területen a hőszigetelőanyagokat (EPS) gyártók kivárást érzékeltek. Ez a kivárás még az ősz elején is tapasztalható volt, bár erről még nincsenek friss adatok.

További áremelő tényező, hogy az alkalmazott építőanyagok mintegy negyede importból származik, márpedig a forint folyamatosan romlik az euróhoz képest. A szakszövetség szerint a forintárfolyam ingadozása a második negyedévben az épületgépészeti termékeknél 5 százalékos, az importtermékeknél 2-10 százalék közötti drágulást hozott.

Építési engedélyek és felújítási szándékok (forrás: MNB)
Építési engedélyek és felújítási szándékok (forrás: MNB)

A szövetség szerint a felújítást végző lakosságból a legtöbben csupán a lehető legegyszerűbb, legolcsóbb, szükséges mértékű gépészeti felújításokra vállalkoznak. A tapasztalatok szerint átfogó, jelentősebb korszerűsítést csak a tehetősebb megrendelők terveznek. Az épületgépészeti szakember- és szakmunkáshiány továbbra is fennáll, a korábban külföldön dolgozók egy része már visszatért külföldre, míg a jelenlegi álláskeresők jellemzően szakképesítés nélküliek.

Tavasszal volt kisebb pánikvásárlás, a lakosság akkor a korlátozó intézkedések idejére időzíthette egyes felújítási munkálatok elvégzését, amit alátámaszt az építőanyagok megnövekedett forgalma is. Ellátási problémék nincsenek, a hazai gyártók folyamatosan termelnek, viszont a határzár fennakadásokat okozhat az áruforgalomban. 

A járvány természetesen a felújításokat is érinti, főleg azért, mert a lakosság már rosszabbul ítéli meg a saját jövedelmi kilátásait, mint az év elején. A negatív gazdasági hatások a nyár végi és őszi elejei hetekben lettek mind nyilvánvalóbbak, az ingatlanpiacon ez egyértelműen óvatossá tette a szereplőket. A GKI és a Masterplast ezt úgy fogalmazta meg, hogy például a családi házak építése esetében két egymással ellentétes hatás érvényesül: a családvédelmi intézkedések támogatják, míg a járvány következtében romló munkaerőpiaci és jövedelmi kilátások, valamint bizonytalanság negatívan hatnak az építésekre-felújításokra.

A finanszírozási oldal természetesen a most bejelentett 50 százalékos átvállalással tovább javul. A rendelkezésre álló CSOK, a CSOK-hitel és a babaváró hitel eleve jót tett ennek az oldalnak. Utóbbi lényegében megkétszerezte a felújításra felvett banki hitelek állományát. Ám a Magyar Nemzeti Bank már nyáron figyelmeztetett: a kedvező finanszírozási környezet ellenére a háztartások hitelkereslete a bizonytalan gazdasági környezet következtében mérséklődik, ami hozzájárul a lakáspiaci kereslet csökkenéséhez. Ez ráadásul a járvány második hulláma előtti előrejelzés, vagyis, ha most készülne, nyilván még rosszabb lenne a trend.

Felújításii hitelek  (forrás: GKI)
Felújításii hitelek (forrás: GKI)

A felújítási hajlandóság egyébként érzékelhetően növekedett az elmúlt egy-két évben. Különösen azóta, hogy az új és a használt lakások ára is az egekbe szökött, így sokan letettek arról, hogy mozduljanak, inkább a mostani otthonuk korszerűsítése mellett döntöttek. A GKI és a Masterplast közös augusztusi felmérése már azt vetítette előre, hogy a következő egy évben a magyar háztartások csaknem 13 százaléka tervez nagyobb összeget költeni a lakására. Ha e tervek megvalósulnak, akkor egy éven belül közel 500 ezer körüli lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat. 

A legerőteljesebb felújítási szándék a családi házak lakói körében van jelen, itt minden hatodik háznál terveznek ilyet. Ezzel szemben a legkisebb korszerűsítési kedv a panellakásokban élők körében tapasztalható – alig 8 százalékuk hajlandó erre. A téglaépítésű társasházakban lakók tervei valahol e kettő között helyezkednek el a GKI összegzése szerint.

Felújított lakások száma  (forrás: GKI)
Felújított lakások száma (forrás: GKI)

Budapesten a megkérdezett háztartások 11, a megyeszékhelyeken és az egyéb városokban 13-13, illetve a községekben 16 százalék mondta azt a nyár végén, hogy készül felújításra. Ez utóbbi esetben vélhetően a falusi CSOK év elejétől hatályos szabályai jelentenek némi ösztönző erőt. A régiók közül a közép-magyarországiban, a közép- és nyugat-dunántúliban, valamint a délalföldiben várható az országos átlagot meghaladó felújítási-korszerűsítési tevékenység. 

Sokan sürgetnek egy átfogó programot

Az építésgazdasági szakma jelentős része és az ellenzéki pártok, önkormányzatok évek óta  sürgetik, hogy a kormány álljon  elő egy ciklusokon átívelő, átfogó lakásfelújítási programmal. Legutóbb Karácsony Gergely főpolgármester a Portfolio szeptemberi konferenciáján így fogalmazott: " Készítettünk egy tanulmányt, ami rávilágít, hogy ha a budapesti lakásállomány harmadát felújítanánk, abból 70 milliárd forintnyi adóbevétel származna, 50 milliárd forinttal csökkenne évente a rezsiköltség a felújított lakásoknál és 25 százalékkal csökkenne ennek a lakásállománynak a széndioxid-kibocsátása."

A felújításoknál várhatóan megugró kereslet kielégítése nagyon változó kivitelezési színvonalon történhet. Az a legvalószínűbb, hogy a sokmillió forintos, teljeskörű felújításoknál megint erőre kap a családi-rokoni kivitelezés és csak a legfontosabb szakipari munkák egy részéről kérnek számlát. Várhatóan bővül az energetikai korszerűsítések aránya, januártól ugyanis sokkal szigorúbbak az uniós követelmények. Ezek túlnyomórészt az új lakásokra vonatkoznak, de már 2-3 éve a felújításoknál is figyelembe veszik ezeket és ennek megfelelően nyúlnak hozzá a külső szigeteléshez, a gépészethez és a nyílászárókhoz.

Felújított és felújítandó lakások kínálati ára 2020 októberében (forrás:ingatlan.com)
Felújított és felújítandó lakások kínálati ára 2020 októberében (forrás:ingatlan.com)

Mekkora mozgástere van a felújításra vállalkozóknak? Óriási. Ezt a KSH adatai is alátámasztják. A hivatal 2015-ös felmérése szerint a hazai lakásállomány 81 százaléka 1990 előtt épült, vagyis 30 évnél öregebb. A lakóingatlanok 61 százaléka felújításra szorul, s bár a lakások 37 százaléka esetén már történtek bizonyos felújítások, de továbbiakra is szükség lenne a tömeges és nagy arányú korszerűsítésekre. A bérelt magánlakások 63 százaléka, valamint az önkormányzati bérlakások 72 százaléka szorulna korszerűsítésre.

Nagyon lassú a megújulási ütem

A 2019-ben átadott újlakás-szám a lakásállomány 0,4 százalékos megújulását eredményezte, ami történelmi és nemzetközi összehasonlításban is alacsony. A korábbi lakásépítési ciklus csúcsán, 2004-ben 44 ezer új átadás történt, ami 1,1 százalékos megújulási arány volt. Lengyelországban, Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban rendre 1,4; 1,4; 1,1 és 0,74 százalékos volt a megújulási arány 2019-ben.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!