A mostaninál sokkal gyengébb euró kellene ahhoz, hogy a kormány fiztésemelési tervei mellett a magyar gazdaság versenyképes maradhasson. Erre jutottak a GKI szakértői a Telex összeállítása szerint.
Az elemzés szerint kérdéses, hogy a kormány bérfelzárkóztatási terve - 2028-ra ezer eurós minimálbér - mennyire reális, főleg annak tükrében, hogy az elmúlt 20 évben a reálkeresetek évi 3,1 százalékkal nőttek, ráadásul a kormány terve a közalkalmazottak, köztisztviselők és egyéb állami munkavállalók bérének hasonló mértékű emelését is jelentené. Mindeközben az idei pedagógus béremelés fedezetét is az EU biztosította.
A GKI elemzői úgy látják, hogy az eddigi gazdaságpolitikai víziók és átfogó tervek a keresetekre nem hozták meg az átütő sikert. Az éves nettó átlagkereset szempontjából 2008 óta Magyarország lefaragott Lengyelország és Csehország előnyéből 8-10 százalékpontot, míg Szlovákiával egy szintre kerültünk. Ugyanakkor, amíg 2008-ban a magyar nettó átlagkereset kevesebb, mint felén voltak a bolgárok, addigra ez a szám 2023-ra 75 százalékra változott. Hasonló a jelenség a románoknál, ott ez az arány 69 százalékról 89 százalékra javult.
Fotó: Depositphotos
A nemrégiben bejelentett kormányprogram 420 forintos euróárfolyammal számol az időszak végére, ami nagyjából éves 1,5 százalékos árfolyamromlást jelentene.
A kormány szándékai alapján a bérek euróban nominálisan évi 9 százalékot emelkednének, ami a külföldi cégek hazai összeszerelő üzemeinek évi 0,5 százalékos (a többi külföldi cégnek évi 0,7 százalékos) költségnövekedést jelent, ami a profit (az árbevételből nagyjából 2,5 százalékos) eltűnéséhez vezet - állítja a GKI.
Az elemzésük szerint ahhoz, hogy a régiós átlagból ne lógjon ki nagyon Magyarország, azaz ne legyen túl drága a külföldiek számára, legalább 500 forintos euró árfolyam lenne ideális 2028-ra.
