2019. augusztus 5. 16:06

Legalábbis ezt ígérte nemrég lapunknak a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely.

A Népszavának adott interjút Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, a beszélgetésben újra kritikus megközelítésben került elő a magyar egészségügy, kiemelten a kórházak gazdálkodása. A területet rendszeresen ellenőrzi a számvevőszék, és az elmúlt időszalban lesújtó jelentésekben tárták a nyilvánosság elé, hogy milyen anomáliákat tapasztaltak a pénzügyekben. Gondatlanság, korrupció - a pénzszórás számtalan formájával találkoznak a számvevők az intézményekben.

Képünk illusztráció (fotó: MTI) Képünk illusztráció (fotó: MTI)

Domokos László általában szigorúan ítéli meg az egészségügyi költségvetések végrehajtását, ezúttal is keményen fogalmazott a lapnak. Szavaiból kiderül, hogy az ÁSZ számos problematikus elemet azonosított be a kórházak működésére rendelkezésre álló pénz felhasználása során. Összegző megállapítása szerint "a világon mindenhol látszik, hogy ezen a területen több pénzre van szükség, tehát erre nincs igazi végleges megoldás, ezt valahogy kezelni kell. Rendet kell tenni, és utána újra lehet gondolni a finanszírozást is".

Az ÁSZ elnökének álláspontja szerint először a kórházak feladatait kell tisztázni, és ahhoz rendelni a megfelelő összegeket. Ezt sürgeti tehát, de ha hinni lehet a kormány tájékoztatásának, ez a feladat már ki lett pipálva.

Még június végén, az egyik Kormányinfón kérdeztük a kórházi adósságok rendezéséről Gulyás Gergely minisztert. Már akkoriban 43 milliárd forintra hízott a kórházak idei adóssága, és a beszállítókat képviselő egyik szakmai szervezet sürgette annak mihamarabbi rendezését. Arra alapesetben minden év végén szokott sor kerülni - ilyenkor a költségvetésből pótolják a 60-80 milliárd forintos adósságot - de a cégek megelégelték, hogy hosszú hónapokon keresztül hitelezik lényegében az egészségügy működését, és már a nyáron adósságrendezést követeltek.

Ebből ugyan nem lett semmi, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter azért tudott megnyugtató üzenetet küldeni az érintetteknek. Gulyás kérdésünkre elmondta, hogy a 2020-as költségvetést úgy alkották meg, hogy abban már figyelembe vették a kórházak tényeges kapacitásait is, és ehhez rendelték a forrásokat. Ezt mondta a miniszter a Kormányinfón.

"A kormánynak az a terve, hogy legalább az ideit követően ne legyen olyan év, hogy az adósságállomány töb tízmilliárdossá fejlődik év végére. Természetesen mindig előállhatnak olyan helyzetek, amelyek eredményezhetnek néhány milliárdos hiányt. A kormány számára azonban nem elfogadható, hogy minden év végére 70-80 milliárd forintot kell a költségvetésben kiegészíteni... A finanszírozást újra kell gondolni, hogy pontosan meghatározzuk, melyik kórháznál mi az a kapacitás, ami elégséges ahhoz, hogy ne kelljen minden év végén újra és újra eljátszani (az adósságrendezést). A felelős gazdálkodás szabályai szerint olyan kapacitásokat állapítottunk meg, amiből a kórház ki tud jönni, s utána lehet a vezetői felelősséget érvényesíteni."

Vagyis elismerte, hogy az elmúlt években sem sikerült változtatni azon a gyakorlaton, hogy nem az adott kórház valós ellátási képességéhez mérten állapították meg a finanszírozást. Ez azonban szavai alapján változik 2020-tól, mert jön az új finanszírozási rend. Mivel a Kormányinfót követően két héttel a parlament áldását adta a jövő évi büdzsére, ez az új rend elvileg jogszabályba lett ültetve. Vagyis amikor az ÁSZ elnöke - igaz, a múltbeli gazdálkodásra, az abból nyert tapasztalatra hagyatkozva - arról beszél, hogy rendet kell tenni az egészségügyben az adósság újratermelődésének megelőzése érdekében, akkor elméletileg már egy teljesített feladatot kér számon a kormányon.

Persze azt majd a januárt követő időszak tapasztalatai döntik el , hogy tényleg sikerült-e új alapokra helyezni a finanszírozást. A törvény elfogadását megelőzően a pénzügyminiszter, Varga Mihály arról beszélt, hogy a terület összesen 184 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodik jövőre, mint idén.

Más vélemények szerint ez az összevetés az újabb egészségügyi béremelések fedezetét is tartalmazza, így nem pontos, mert a kórházak működési feltételeinek javítására csak a béremelésen túl megmaradó összeg jut, vagyis kisebb a mozgástér.

Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy pont a bérigények miatt akadozik egy-egy kórház gazdálkodása. Mára olyan intenzív lett a nyugati kórházak munkaerő elszívó hatása, hogy nagyon komoly, 2-4 milliós fizetést kell biztosítani egy jobb szakorvosnak, hogy egyáltalán szóba álljon az adott intézménnyel. Ezt a pénzt pedig a működésre - így a gépek beszerzésére, felújítására, a kórház napi üzemeltetésére - betervezett keretből kénytelenek lecsípni a kórházvezetők. Amennyiben tehát a költségvetés képes annyi pénzt adni az intézményeknek, hogy ez a többlet is beleférjen, akkor elképzelhető, hogy elkezdődik az adósságállomány apadása.

Ha viszont onnan nézzük a lehetőségeket, hogy míg az idei költségvetésben 911 milliárd forintot biztosítottak az összevont szakellátásra - ahová a kórházak is tartoznak -, s ugyanerre a feladatra jövőre 932 milliárd forint lett betervezve, akkor mégis azt kell megállapítanunk, nem biztos, hogy elég lesz a célok teljesítéséhez a bővített keret.