<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

A kitolt határidőig, szeptember végéig sem született egyezség a magyar kormány és az Európai Bizottság között a magyar Helyreállítási Tervről. Emiatt Magyarország továbbra sem kapja meg a mintegy 2500 milliárd forintnyi, új uniós forrás első, 350 milliárd forintnyi részletét. Brüsszeli forrásunk szerint a bizottság „antikorrupciós” és „antidiszkriminációs elvárásai" továbbra is érvényesek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésünkre viszont azt mondta, hogy „csak a Bizottságtól függ” a megállapodás. A legfrissebb sajtóhírek szerint novemberre lehet egyezség.

Tovább csúszik Brüsszelben annak a tervnek a jóváhagyása, amelyet még májusban nyújtott be a magyar kormány az Európai Bizottságnak az idén felállított uniós Helyreállítási Alapból hazánknak járó vissza nem térítendő támogatás, 7,2 milliárd euró elköltésére.

Újabb halasztás

A tervet az eredeti elképzelések szerint július közepéig kellett volna elfogadni, de ezt a határidőt a Bizottság javaslatára szeptember végéig kitolták. Mostanra pedig kiderült, hogy eddig az időpontig sem sikerült megegyezni: a magyar terv elfogadása továbbra is függőben van.

De mi áll a késlekedés hátterében, és mikorra várható megállapodás?

A Bizottság részéről, úgy tűnik, van javaslat a magyar fél felé, a kérdés, hogy ezt elfogadják-e      

- mondta egy brüsszeli, a testület ügyeire rálátó forrásunk. Szerinte a bizottságnak

komoly antikorrupciós és politikai szempontból érzékeny antidiszkriminációs elvárásai lehetnek, amelyek a magyar kormányt gondolkodásra késztethetik a kampányidőszakban.

Hozzátette: a brüsszeli elvárások az elmúlt két hónapban nem változtak. Azaz a magyar térfélen pattog a labda. A héten több találkozó is volt a felek között, „abszolút látszik a magyar mozgás”, véli forrásunk.

Többfrontos háború. Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcson 2020 decemberében. (Forrás: Európai Tanács)Többfrontos háború. Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcson 2020 decemberében. (Forrás: Európai Tanács)

Mi a probléma?

Ami az „antikorrupciós elvárás”-t illeti, a Bizottság

már júliusban is azért – vagy azért is – dobta vissza a magyar tervet, mert elégedetlen volt az abban vázolt korrupcióellenes erőfeszítésekkel.

Ez a probléma a jelek szerint továbbra is fennáll: a Politico szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyik feltétel a megfelelő „korrupcióellenes biztosítékok” beépítése a tervbe.

A brüsszeli lap arra is emlékeztet, hogy a Bizottság idei jogállamisági jelentése szerint Magyarországon továbbra is hiányosságok vannak a korrupció elleni küzdelem és az igazságszolgáltatás függetlensége terén, és

elégtelenek azok a független ellenőrzési mechanizmusok, amelyek a korrupció felderítését szolgálják.

Ezeken a területeken előrelépést vár Brüsszel Magyarországtól.

Emellett léteznek „antidiszkriminációs elvárások” is. Bár a bizottság hivatalosan azt hangoztatja, hogy a Helyreállítási Terv az uniós alapokra vonatkozó kritériumok betartásának függvénye – azaz szakmai kérdés –, tény, hogy eközben újabb front nyílt a magyar kormány és Brüsszel között az úgynevezett pedofil (vagy a kormány által gyermekvédelminek nevezett) törvény miatt.

Brüsszel szerint

a törvény hátrányos a szexuális kisebbségekre nézve - a magyar kormány ezt vitatja - , Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig egyenesen szégyenletesnek nevezte azt.

Furcsán nézett volna ki tehát, ha Von der Leyen ezek után ellátogat Magyarországra, és Orbán Viktor kormányfővel közösen megünnepli a terv jóváhagyását – ahogy tette ezt a már jóváhagyott tervekkel rendelkező tagállamok kormányfőivel.

Gulyás: csak a Bizottságtól függ      

A magyar kormány egyenesen azt állítja, hogy Brüsszel valójában az említett törvény miatt nem hagyta még jóvá a Helyreállítási Tervet.

Egyszer már megállapodtunk, és utána a gyermekvédelmi törvény miatt ők nem akarták ezt a megállapodást aláírni, és most is elsősorban ezen a területen vannak olyan kéréseik, ami egészen nevetséges

- mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az e heti Kormányinfón lapcsoportunk kérdésére.

Arra a kérdésünkre pedig, hogy mikor lehet megállapodás, a miniszter azt válaszolta:

Csak a Bizottságtól függ. (….) Nehéz megjósolni, hogy mikor lesz ott politikai akarat a megállapodásra.

Hozzátette: ha a Bizottság nem akar részt venni a magyar választási  kampányban, akkor „egy vagy két hónapon belül” megállapodás születik. Szerinte pénzügyi jelentősége már nincs az ügynek, mert előbb-utóbb úgyis meg kell állapodni az uniós szabályok szerint.

Az Orbán-kormány azt már korábban bejelentette, hogy  költségvetési forrásból létrehoz egy saját helyreállítási alapot, és ideiglenesen abból pótolja ki majd a kieső uniós forrásokat.

Novemberre megegyezhetnek

A Népszava értesülései szerint ugyanakkor hat héten belül meglesz az egyetértés a helyreállítási tervről, így már idén megkezdődhetnek a kifizetések. A Reuters szintén úgy értesült, hogy

a bizottság novemberben rábólinthat a magyar és a lengyel tervre, de cserében olyan feltételeket szab, amelyek a jogállamiság tiszteletben tartásához kapcsolódnak.

Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük az Európai Bizottságot is, de választ egyelőre nem kaptunk.     

Az EU eddig 19 ország tervét hagyta jóvá. A román terv például e hét elején kapott zöld jelzést, Ausztriába pedig e hét közepén már meg is érkezett az uniós forrás első, 450 millió eurós része.

Mire megy majd a pénz?

Ami az alap részleteit illeti: Magyarországnak átszámítva mintegy 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jár a folyó áron mintegy 800 milliárd eurós alapból. Ennek célja, hogy

a tagállamok megerősödve kerüljenek ki a koronavírus-járványból, átalakítsák gazdaságaikat, valamint lehetőségeket és munkahelyeket teremtsenek.

A magyar kormány szerint tervének

legmeghatározóbb eleme az egészségügyi rendszer további fejlesztése, amire a források 34,1 százalékát szánják.

Kiemelt terület még a környezetbarát közlekedés, valamint az oktatási rendszerek átfogó fejlesztése, ideértve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést: erre a két területre a pénzügyi keret 25, illetve 20,4 százalékát fordítják.

A további források a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre jutnak.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.