Jelentősen rontotta legutóbbi gazdaságnövekedési előrejelzését az MBH Bank. A pénzintézet szeptemberben még 0,8 százalékos GDP-bővülésre számított az idei évre, amit ezúttal a felére, 0,4 százalékra módosított. A jövő évi prognózisuk pedig 2,8 százalékos növekedésről szól.
A 2025-ös prognózis így alacsonyabb a kormányénál. November végén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy ebben az évben 0,5 százalékkal emelkedhet a GDP, míg jövőre 2-3 százalék közötti bővülésre számít a kabinet. Arról, hogy a magyar növekedési tervek hogyan viszonyulnak a régió más országainak adataihoz, ebben a cikkben olvashatnak:
Visszatérve az MBH előrejelzésére: a bank elemzői szerint továbbra is kettősség jellemzi a magyar gazdaságot. „A fogyasztás húzza, a beruházások pedig visszafogják a GDP-t” – summázta a helyzetet az MBH Elemzési Centrum igazgatója. Árokszállási Zoltán jövőre sem vár nagy változást, továbbra is a fogyasztás lehet a gazdaság motorja. Ehhez hozzájárulhatnak a már bejelentett kormányzati intézkedések: a hathavi fegyverpénz, a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyáknak járó személyi jövedelemadó-mentesség, valamint a 14. havi nyugdíj első, egyheti részlete.
Fotó: MBH Bank
Emellett az MBH szerint a bérdinamika 2026-ban is magas lehet (a jövő évi kötelező béremelések mértékét már ismerjük, erről bővebben itt olvashatnak), ami szintén élénkítheti a fogyasztást. Ez a másik oldalon inflációs kockázatokkal járhat, de erről majd később!
Felcsendül a régi nóta: jórészt „a németek kezében vagyunk”
Ami a vállalati beruházásokat illeti, a szakértők már régóta hiába várják a fordulatot. „A beruházások volumene a nyolc évvel ezelőtti, 2017 környékén látott szintekre süllyedt” – mondta Árokszállási Zoltán.
Az MBH Elemzési Centrum igazgatója a jövőben várható pozitívumok között kiemelte a BMW-gyár elindulását, aminek – ha hinni lehet a vállalat kommunikációjának – az erős előrendelési számai javíthatnak az összképen a termelői oldalon. 2026 tavaszán pöröghet fel a gyártás a CATL debreceni üzemében is, ami szoros szimbiózisban működik a BMW gyárával. A kínai cégnél előállítandó akkumulátorok nagy részét ugyanis a német vállalat elektromos autóiba építik be.
Emellett a nagy projektek közül Árokszállási kiemelte még az M1-es autópálya felújítását, ami szintén némi lendületet hozhat. A fejlesztéssel kapcsolatban még szeptemberben kérdeztük az autópálya üzemeltetésért felelős koncessziós társaság kommunikációs igazgatóját a Klasszis Podcastban:
Az említett nagy projektek ellenére az MBH jövőre sem számít szárnyalásra a vállalati beruházások és az ipar területén. Árokszállási Zoltán úgy fogalmazott, hogy „enyhe javulást” várnak. Ennek egyik fő oka, hogy a magyar export negyede Németországba irányul, márpedig a német fiskális ösztönzőcsomag hatásaival kapcsolatban egyre óvatosabbak az elemzők.
Ami biztos, hogy főleg német mércével nézve nagyobb kormányzati költekezésre számíthatunk jövőre az Európai Unió legerősebb tagállamától, főleg a védelmi ipar, valamint az infrastrukturális és a technológiai beruházások területén. A fikális élénkítés következtében 2027 végére 66 százalék fölé emelkedhet Németország államadóssága a jelenlegi 64 százalék körüli szintről. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég publikált tanulmánya 1 százalékos német GDP-növekedést vetít előre 2026-ban.
Ha valóban bejön ez a prognózis, az jó hír, hiszen „a múltat is figyelembe véve ritka, hogy a német GDP 1 százalékos bővülése ne eredményezzen Magyarországon egy 2-2,5, akár 3 százalékos növekedést” – tette hozzá Árokszállási Zoltán.
Az infláció hirtelen „jó tanuló” lett
A héten végre egy kedvező adat látott napvilágot, az infláció ugyanis a Magyar Nemzeti Bank toleranciasávjába, 3,8 százalékra csökkent novemberben. A jövő év elején pedig bőven 3 százalék alatti értékeket is láthatunk majd, februárban 2,5 százalék alá is benézhet az árindex.
„Sokat javult az inflációs kép, idén átlagosan 4,5 százalékos mutatót várunk, a jövő évi átlag pedig 3,5 százalék lehet” – fogalmazott Árokszállási Zoltán. A jövő év eleji kegyelmi állapot azonban még nem lehet elég a Magyar Nemzeti Bank számára, hogy elkezdje csökkenteni az alapkamatot. Ahhoz túl sok a bizonytalansági tényező.
Ilyen a kormányzat választásokhoz kapcsolódó „élénkítése”, az erősödő lakossági fogyasztás, a vállalatokra nehezedő költségnyomás (ami nagyobb átárazásokhoz vezethet) és az árrésstop, ami jelenleg 1-1,5 százalékponttal fogja vissza a mutatót.
Az Mfor kérdésére, miszerint az árréstop majdani kivezetése ugyanekkora mértékben emelheti-e majd az inflációt, az MBH elemzői elmondták, hogy nem számítanak egy egyszeri sokkra, inkább egy több hónapon át elnyúló hatást várnak. A pénzintézet szerint 2026 nyarán szüntetheti meg a kormányzat a mesterséges árkorlátozásokat, és elképzelhető, hogy több lépcsőben, fokozatosan teszi azt majd meg.
„A Magyar Nemzeti Bank akár már az árrésstop kivezetése előtt is kamatot csökkenthet, ha azt látja, hogy az inflációs alapfolyamatok mérsékelt pályán mozognak. Ebből a szempontból meghatározó lesz, hogy a lakosság várakozásait sikerül-e lejjebb szorítani” – tette hozzá Árokszállási. Jelenleg egyébként a lakosság a KSH által közölt infláció nagyjából dupláját, 8 százalék körüli szintet érzékel.
Forint a gáton
Az árréstop kivezetésének és az üzemanyagok fél évvel elcsúsztatott jövedékiadó-emelésének hatásait leginkább a forint árfolyama kompenzálhatja. Árokszállási Zoltán szerint a hazai deviza erősödése már kezd a határaihoz érni, és nem várható további jelentős felértékelődés.
A szakértő bemutatott egy ábrát, ami szerint a forint 2021 óta a cseh koronához és a lengyel zlotyihoz képest is lényegesen kisebb mértékben erősödött az euróval szemben, ami ennek a várakozásnak akár ellent is mondhatna. A mérleg másik serpenyőjében ugyanakkor az áll, hogy 2021 óta az euróövezettel szemben a magyar infláció 25 százalékkal volt magasabb, míg a románoknál ez az érték 21,6, a cseheknél 15,8, míg a lengyeleknél 13,1 százalék.
Ezeket a hatásokat együttesen figyelembe véve a 380-390 közötti euróárfolyam lehet a meghatározó a jövőben is. Az MBH idén év végére 380 forintos, 2026 végére 390, majd 2027 végére 385 forint körüli árfolyamot prognosztizál.
A stabil forintot leginkább a Magyar Nemzeti Bank szigorú monetáris politikája és az így fennálló kamatkülönbözet teszi vonzóvá. Ez egy jövő évi kamatcsökkentés esetén enyhén változhat. Rövidtávon azonban a forint kamatelőnye még tovább hízhat, ugyanis a lassuló amerikai munkaerőpiac miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az idei utolsó, decemberi kamatdöntő ülésén várhatóan csökkenti az alapkamatot ma este – erről Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior makrogazdasági elemzője beszélt. A szakértő hozzátette, hogy a jövő év végére 3,25 százalékra várják az amerikai kamatsáv tetejét, a jelenlegi 3,75-4 százalékos sáv után.
„Az Európai Központi Banktól viszont véleményünk szerint nem fér bele a további kamatcsökkentés, a betéti ráta huzamos ideig 2 százalékon maradhat. Az euróövezeti infláció ugyanis a célértéken van, sőt, aggodalomra adhat okot, hogy a jövő évben az áremelkedési ütem 2 százalék alá mérséklődhet” – mondta Balog-Béki.
Visszatérve a forinthoz: Árokszállási Zoltán a Forbes kérdésére elmondta, hogy az amerikai pénzügyi védőpajzs körüli ellentmondások (Donald Trump a Politicónak azt mondta, hogy nem állapodtak meg ilyen eszközben – hogy a kormány erről mit gondol, arról a Kormányinfón is szó volt) legfeljebb rövidtávon gyengíthetik a magyar fizetőeszköz árfolyamát, de hosszabb távon ennek nem lesz hatása.
Egy kis trükk a hiánnyal
Árokszállási Zoltán az áprilisi választások kapcsán megemelt költségvetési hiánycélra is kitért.
A szakértő szerint az idén és jövőre is 5 százalékra várt GDP-arányos, eredményszemléletű deficit inkább a két év átlagában valósulhat meg. „Ebben az évben 4,8, majd 2026-ban 5,2 százalékos hiányra számítunk” – fogalmazott.
A szakértő szerint Magyarország nem lóg ki ezzel az adattal a régiós országok mezőnyéből, a szlovákokkal versenyzünk egy ligában. A román és a lengyel hiánycél is magasabb a magyarnál, a cseh és a horvát viszont lényegesen kedvezőbb képet mutat.
Az eurózónával összevetve pedig jól látható, hogy a kelet-közép európai régió magasabb költségvetési hiányok és államadósságszintek mellett működik (Magyarország államadóssága egyenesen a legmagasabb, GDP-arányosan 76 százalék körüli a régióban – a szerk.), így nem meglepő, hogy a nagy hitelminősítők is negatív kilátásokkal látják el a térség államainak adósbesorolását.
Árokszállási Zoltán az Mfor kérdésére elmondta, hogy a Fitch Ratings Magyarországgal szembeni, múlt hét végi kilátásrontásának (a BBB besorolás mellé járó stabil kilátást negatívra módosította az intézet) nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani. „A régióban minden országot befektetésre ajánlanak a hitelminősítők, de sehol sem látunk pozitív kilátásokat” – fogalmazott a szakértő.
Tér azért bőven lenne a fejlődésre, hiszen jelenleg Romániával állunk egy szinten a Moody’s, a Fitch és az S&P átlagában, („B-s” államadós-osztályzatokkal) és a csehek, a lengyelek, valamint az euró által megtámogatott szlovákok legjobb „A”-val kezdődő adósosztályzati besorolásától még messze vagyunk.
Hogy ezt mikor érhetjük el, nagy kérdés, ugyanakkor Árokszállási Zoltán szerint, amíg nem szalad el a magyar költségvetési hiány a 6-7 százalék irányába, a leminősítés veszélye sem fenyeget. Ugyanakkor az áprilisi választások után már sokkal nagyobb fókuszt kell helyezni a hiánycsökkentésre, a költségvetési kiigazításra. Amit egyébként a várhatóan felpörgő gazdasági növekedés önmagában is támogathat.
