2020. április 17. 17:06

Az eddigi 1 éves helyett már 5 éves lejáratú hitelt vagy kölcsönt is felvehetnek 2020 végéig a működési és likviditási tartalékaik fedezete mellett, ha átmeneti fizetési nehézségeik adódnak – derül ki a legfrissebb kormányrendeletből. További könnyítés, hogy a felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege a hitelfelvétel, illetve a kölcsön folyósításának időpontjában a két tartalék együttes állományának már az 50 százalékát is elérheti, szemben az eddig 30 százalékos plafonnal.

Tudni kell, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagok által befizetett pénzek nem teljes egészükben landolnak a tagok egyéni számláin, azok háromfelé oszlanak: fedezeti, működési és likviditási tartalékba kerülnek. Természetesen messze a legmagasabb összeg a fedezeti tartalékot gyarapítja – pénztártól és vállalt tagdíjtól függően a befizetések 90-99 százaléka –, az ebben lévő pénzek mutatják, mennyi kerül a tag saját egyéni számlájára.

Ennél jóval kisebb rész – általában a befizetések 1-10 százaléka – a működési tartalékot növeli, ebből finanszírozzák a pénztárak a napi működési kiadásaikat. Ilyenek például a nyilvántartás, tagokkal történő kapcsolattartás költségei.

Míg a legkisebb rész a likviditási tartalékba megy. Ebből fedezik a pénztárak a befektetési kockázataikat, márpedig a koronavírus-járvány felgyorsulása miatt február közepe óta tartó pénz- és tőkepiaci zuhanás rövid – egy-három hónapos – távlatban jelentős mínuszokat okozott. Igaz, mivel a pénztárakban szunnyadó megtakarításaikat a tagok jellemzően nem most, hanem akár sok évvel később, a nyugdíjba vonuláskor veszik fel, most nincs ok az aggodalomra, hosszú távon ugyanis a pénztári hozamok pozitívak.

A pénztárak általában sávosan határozzák meg, mennyi menjen az egyes tartalékokba. Magasabb tagdíjnál általában arányaiban kevesebb költséget vonnak el, így próbálják ösztönözni a pénztártagokat a magasabb összegű befizetésekre.

A háromféle tartalék például az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztárnál az alábbiak szerint oszlik meg:

Az is megfigyelhető, hogy az újabb, kisebb pénztárak általában alacsonyabb költségekkel igyekeznek tagokat vonzani, ennek azonban az az ára, hogy a megfelelő háttér hiánya kockázatosabb lehet, mint a régebbi, nagyobb taglétszámú pénztáraknál.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február végén publikált adatai szerint a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak 2019 végén 1,11 millió taggal rendelkeztek, az egy évvel korábbinál 2,1 százalékkal kevesebbel. Vagyonuk a taglétszám csökkenése ellenére 8,8 százalékos éves növekedéssel 2019 végére elérte az 1526,9 milliárd forintot. Ezen belül az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó 19 pénztár tavaly szeptember végén (ennél frissebb adat még nincs) együttesen 1,076 millió tagot számlált, vagyonuk pedig 1425 milliárdra rúgott. E kör 8,1 milliárd forint tartalékot tudott képezni 2019 harmadik negyedévében.

Jó hír a tagok számára, hogy az MNB által számolt önkéntes nyugdíjpénztári díjterhelési mutató a 2002-2018 közötti időszakban 1,66 százalékról kevesebb mint a felére, 0,76 százalékra csökkent. Ezen belül a működésidíj-terhelési rész még jobban, a 2002. évi 0,88-ról 0,32 százalékra esett. Az önkéntes nyugdíjpénztárak egy tagra jutó átlagos éves működési költségei jelentős eltérnek a méretkategóriák között. 2019-ben az önkéntes nyugdíjpénztári szektorátlag értéke 6 674 forintot tett ki, ami 13,8 százalékkal haladta meg az előző évi értéket.

Az önkéntes nyugdíjpénztári fedezeti tartalékot érintő kifizetések összege 2019-ben jelentős mértékben, 39,5 százalékkal növekedett az előző évhez képest, így elérte a 127,3 milliárd forintot. A fedezeti tartalékot érintő kifizetéseken belül továbbra is az egyösszegű kifizetés teszi ki a legnagyobb részarányt, ez 2019-ben 5,3 százalékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál, 53,8 százalék – derül ki az MNB összesítéséből.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.