Januárban még egymást követték azok a hírek, melyek szerint az iparűzési adó kormányzati megfelezése a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók számára már nem fér bele Budapest költségvetésébe, ezért ha a kormány nem kompenzálja a kieső 15-20 milliárd forintot, akkor november környékén becsődöl a főváros. Május végére derült ki, hogy a kormány mindössze 23 milliárd forinttal kompenzálja 27 település veszteségeit. Nem kapott támogatást Győr, Székesfehérvár, Veszprém, Siófok, Tatabánya és Budapest sem.
Mostanra azonban kiderült, hogy váratlan helyről érkezett segítség a bajba jutott önkormányzatoknak. A fővárosi önkormányzat 139 milliárd forint iparűzési bevétellel számolt 2021-re. Ebből már 10 százalék kiesése is megoldhatatlan problémákat jelentett volna a fővárosi közszolgáltatások üzemeltetésében. A becsült kiesés jóval meghaladta ezt.
Tudjuk hozni a tervezett 139 milliárd forintos adóbevételt
- hangzott el kérdésünkre Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes pénteki sajtó háttérbeszélgetésén.
Ennek oka pedig az infláció. Mivel a helyi iparűzési adó árbevétel-arányos, az iparűzési adóbevétel jelentős részét kitevő nagyvállalati kör gazdasági teljesítménye pedig a vártnál kevesebbet csökkent, ezért a kkv-szektor kisebb hozzájárulása nélkül is tartható a tervezett 139 milliárd forintos költségvetési bevétel.
Az MNB arra számít, hogy a fogyasztóiár-index ősszel a bázishatások következtében átmenetileg újra emelkedik (júliusban ez 4,6 százalék volt), így a drágulás üteme év végéig a jegybanki toleranciasáv felett (ez 4 százalék) felett alakul. Akár az 5 százalék feletti szintet is meghaladhatja.
Ki járt jól?
Mindebből természtesen az is következik, hogy azok a nagyvárosok járhattak jól, akik egyrészt kormányzati kompenzációt is kaptak, valamint az inflációs hatás miatt eleve nem csökkent az iparűzési adóbevétel. A fideszes vezetésű Debrecen nevezhető a legnagyobb kedvezményezettnek, hiszen 2,9 milliárd forint kormányzati kompenzációt kaptak.
Néhány napja azonban újra olyan hírek érkeztek a budapesti városházáról, hogy kritikus helyzetben van a főváros működésének finanszírozása, részben a kormányzat megszorító politikája miatt, mert nem érkezett meg egy 12 milliárd forintos normatív támogatás, amiből a tömegközlekedés működését lehet finanszírozni.
Ezért volt sokak számára furcsa, hogy Karácsony Gergely főpolgármester csütörtökön bejelentette, hogy a Fővárosi Közgyűlés szeptember eleji következő ülésének napirendjén szerepel a 14 év alattiak ingyenes tömegközlekedése. Fel is tette a logikus kérdést a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE), hogy ha kritikus helyzetben van a fővárosi költségvetés, akkor mégis miből fedezik ezt a szociális intézkedést, amely amúgy szerepelt Karácsony Gergely választási ígéretei között.
Elsőre valóban furcsának tűnhet ez a kettősség. A jegyár-bevételeinkkel óriási probléma van. Például 2019 első felében 34,8 milliárd forint bevételünk volt, idén júniusig viszont csak 18 milliárd forint. A béreket viszont fizetni kell, a költségeink fixek. Ezért kitörési pontokat kell találnunk
- magyarázta Kiss Ambrus.
Nincs szó hatalmas összegről: szeptembertől decemberig ez 320 millió forintos mínuszt jelent, így a főváros becslései szerint éves szinten még az egymilliárd forintos határt sem éri el a kiesés az új utazási kedvezmény miatt. Másrészt a városvezetés abban reménykedik, hogy az intézkedés hatására a gyerekek szülei is újra a tömegközlekedést választják az autó helyett, így pedig a felnőtt bérletek többlet értékesítése fedezheti is ezt az egymilliárd forintos költséget.
Más téma, de szintén a szeptemberi közgyűlés napirendje között szerepel, hogy Budapest új hatósági szerződést köt a Sziget Fesztivállal a közterület-használattal kapcsolatban. Az eddigi 2017-2021 szerződés ugyanis lejárt. Az új szerződés viszont már 10 évre szól, emeltek is a fesztivál által fizetendő díj mértékén, de ennek összege egyelőre nem publikus.
