8p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Globálisan markáns dezinflációs folyamatok zajlanak, ami a magyar gazdaságra és a hazai fogyasztói árakra is hatással lesz – ez volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss inflációs jelentésének egyik fontos üzenete. Ám az elmúlt időszakban azt láthattuk, a kormányzati lépések miatt a magyar infláció jócskán meghaladja bármely más uniós országét. Rossz hír, hogy a magyar inflációs többlet még jó ideig megmarad.

Az MNB a napokban mutatta be a friss inflációs jelentését, amely optimistának tűnik, főleg annak fényében, hogy a jegybank korábban számos kormányzati intézkedést kritizált. A mostani prognózis szerint elérhető az év végére a 10 százalék alatti infláció, ugyanakkor több olyan intézkedés is született az utóbbi időben, amelyek a következő hónapokban, illetve jövő januárban fejthetik ki a hatásukat. Így véleményünk szerint a magas bázis (vagyis az egy évvel korábbi értékek) ellenére is sok a kérdőjel az idei infláció alakulását illetően is. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az adószabályok januári változása 2024 elején bizonyosan újabb lökést ad majd a drágulásnak.

A mérleg másik serpenyőjében persze ott van, hogy a lakossági fogyasztás drasztikusan zuhan, ami a kiskereskedelem számára komoly nyomást jelent. Ahogy arról korábban írtunk, egy éve a választások előtti kormányzati pénzszórás meglökte a boltok forgalmát, ám idén látványos a visszaesés. Ilyen mértékű éves összevetésű zuhanást a koronavírus-járvány legszigorúbb korlátozásokat hozó hónapjában láttunk, míg idén három olyan hónap is volt, amikor legalább 10 százalékos forgalomcsökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szakértők egyöntetű véleménye, hogy a boltokban a fogyasztás visszaesése miatti átárazás sokkal nagyobb hatással lesz az inflációra, mint a rendeletileg előírt kötelező akciózás.

Mit vár az MNB?

A fent említett jelentésben a jegybank elemzői azt írták, hogy a következő hónapokban folytatódik a dezinflációs folyamat, az év végére pedig várhatóan egyszámjegyűre csökken a fogyasztóiár-index. Az éves árdinamika további mérséklődését külső és belső tényezők egyaránt támogatják. Egyre markánsabban jelentkezik a szigorú monetáris politika, valamint a globális nyersanyagárak és a hazai fogyasztás csökkenésének árleszorító hatása. A globális konjunktúra lassulása szintén tovább fékezi az inflációt, mint ahogy a szolgáltatások historikus átlagnál továbbra is magasabb átárazása.

A hazai infláció csökkenése folytatódik, 2023 közepétől jelentősebben mérséklődik a fogyasztóiár-index. A folyamat felgyorsulásában fontos szerepe lesz a tavalyi évi magas bázisoknak. A dezinfláció 2024-ben is folytatódik, aminek ütemét azonban visszafogják a jövő évi adóemelések. A jövő évre várt inflációs pálya az adóintézkedésekhez köthetően enyhén feljebb tolódott márciushoz képest, így a fogyasztóiár-index 2025 elején tér vissza a jegybanki toleranciasávba (ami a 3 százalékos középtávú inflációs céltól fel-, illetve lefelé 1-1 százalékpontnyira terjed, azaz 2-4 százalék közötti - a szerk.).

Jövő januárt megdobhatják az adóemelések

A fentieket érdemes kicsit alaposabban megmagyarázni. Kezdjük a jövő évi várható adóintézkedésekkel, ezek ugyanis akár komolyabb hatással is lehetnek a folyamatokra. Korábban, 2021 első negyedévében önmagában a dohánytermékek adóemelése is számottevő mértékben hozzájárult a dráguláshoz. De most is több fájó intézkedés is várható.

Az egyik legfontosabb ezek közül az üzemanyagok jövedéki adójának az emelése. Ennek kommunikációjában a kormány "szokás szerint brüsszelezett", ám ez csak annyiban jogos, hogy a forint gyengülése miatt az euróban meghatározott minimális adó mértéke nem éri el az előírásokban szereplő összeget. Ugyanakkor a kormány - vélhetőleg részben az adóbevételek növelése, részben a forint prognosztizálható gyengülése miatt - az EU által elvárt minimális mértéknél magasabban határozta meg az üzemanyagok jövedéki adóját.

A korábbi analógia miatt az inflációban is érzékelhető lesz a népegészségügyi termékadóval sújtott áruk körének kibővítése is. Továbbra is a fogyasztókon és végső soron az inflációban csapódnak le a korábban átmenetinek mondott adónemek, legyen szó a légitársaságok hozzájárulásáról, a biztosítási adóról vagy éppen az extraprofitadókról, amelyek közül a kiskereskedelmet sújtó az MNB korábbi elemzése szerint is hatással van a magas magyar inflációra. Ennek kapcsán érdemes kiemelni, hogy az Inflációs jelentés szerint éves összevetésben a 9,5 százalékponttal magasabb a hazai érték, mint a régiós országokban (Csehország, Szlovákia, Lengyelország) - mint ahogy arra laptársunk, a Privátbankár.hu cikke is rámutatott.

Az MNB elemzőinek anyaga ezek hatását látszólag nagyvonalúan kezelik. Ám összességében fontos jelzés, hogy míg korábban 2024-re várták azt, a fogyasztóiár-index visszatér a mér említett toleranciasávba, a mostani prognózis már legalább negyedéves csúszással kalkulál.

Nagy áresés nem várható, de a korábbi magas árakhoz képest nagy ugrás sem. Fotó: Depositphotos
Nagy áresés nem várható, de a korábbi magas árakhoz képest nagy ugrás sem. Fotó: Depositphotos

Milyen hatása lehet az idei lépéseknek?

Ráadásul nemcsak jövő január elsején, de az idei évben is előttünk van két olyan lépés, amelynek várhatóan inflációs hatása lesz. Az egyik a hulladékgazdálkodási rendszer júliusi átalakítása. Amely kapcsán egyes szakmai szervezetek azzal riogatnak, hogy mindez komoly érvágást jelent majd a gyártók számára, hiszen az eddig befizetett környezetvédelmi termékdíj összegének a többszörösét kell majd befizetniük egyes csomagolóanyagok, a műanyag-, üveg- és fémpalackok után. Nem véletlenül gondolják azt, hogy a július 1-jétől bevezetendő magas díjak miatt az élelmiszerárak további növekedése várható. Ugyanakkor azt jelen pillanatban nagyon nehéz prognosztizálni, hogy ez milyen mértékben járul majd hozzá az általános áremelkedéshez, ám könnyen lehet, hogy ez fékezi a dezinfláció ütemét.

Ennél is érdekesebbnek tűnik az árstopok augusztusi kivezetése. Annak idején ugyanis ezek kapcsán a kormány az infláció elleni (mint utólag kiderült, sikertelen) harc egyik fő fegyvereként beszélt. 2022 tavaszán, a mostaninál jóval alacsonyabb élelmiszerárak mellett Nagy Márton - még frissen beiktatott miniszterként - azt mondta, hogy az intézkedés 1 százalékponttal mérsékli az infláció általános mértékét. Ha ez valóra válna, akkor az árstop eltörlése augusztusban ennél nagyobb mértékű emelkedést eredményezhet, hiszen akár a cukor, akár a liszt ára nagyságrendileg meg fog duplázódni. Persze lehet, hogy a KSH ismét finomít a számítási metóduson, ahogy azt az energiaárak esetében tette, ahol "bekerült a képletbe" a fogyasztás mennyisége, így a KSH által számított árak úgy is tudtak csökkenni, hogy a hatósági árak nem változtak. Az árstop kivezetése kapcsán az első kereskedői reakciók alapján megindult a jelentősen dráguló termékek felhalmozása, így akár "valid lehetne", ha a KSH itt sem az egyik napról a másikra megugró árakkal számolna, hanem valamilyen módon korrigálná azt néhány hónapig.

Az árstop kivezetéséből ugyanakkor nem csak az inflációnövelő hatás adódhat. Az MNB elemzői és maga Matolcsy György, a jegybank elnöke is beszélt arról tavaly év végén, hogy ennek az intézkedésnek végeredményben inflációnövelő hatása volt, hiszen a kereskedők ezt tovább hárították a fogyasztókra, mivel az árstop alá nem tartozó termékek árát nagyobb mértékben emelték. (A közösségi médiában az elmúlt egy évben nagyon sok olyan bejegyzéssel találkozhattunk, ami összehasonlította egyes magyar és határon túli üzletek árat azonos termékeknél, nem ritkán azt hozva ki, hogy az itthoni üzletekben ugyanaz az áru a duplájába kerül, mint máshol.) Az árstopon elszenvedett veszteségüket tehát ilyen módon nem kell az üzleteknek finanszírozni, kérdés, hogy ennek hatására ez a szétterített áremelés eltűnik-e. Érdekesség, hogy korábban az intézkedés kivezetésének ellenérveként az merült fel, hogy nem látunk majd emiatt hirtelen általános árcsökkenést, miközben értelemszerűen az árstop által korábban érintett cikkek drágulni fognak. Ugyanakkor a kiskereskedelem fent említett „földbe állása” miatt könnyen lehet, hogy a korábban szétterített veszteség a leghatékonyabban működő diszkont üzletláncoknál elkezd majd olvadni, amivel tovább tudják majd növelni a most is meglévő árelőnyüket a kisebb egységekkel szemben. A kisboltosok számára már csak azért sincs túl nagy mozgástér, mert vélhetőleg az elmúlt másfél év tetemes veszteségéből szeretnének lefaragni, ezt viszont csak úgy tudják megtenni, ha a korábban megszokottnál magasabb árréssel tudnak üzemelni.

Az MNB az elemzésében mindenesetre azzal számol, hogy a profitok által okozott infláció gyorsan fog mérséklődni. Természetesen nem kizárt mindez, ám ha a jegybank feltételezése bekövetkezik, akkor annak hátterében aligha az anyagukban említett egyik ok, a Gazdasági Versenyhivatal határozott fellépése áll majd, hanem a piaci folyamatok és a gyengülő vásárlóerő miatt visszaeső kereslet.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!