Brüsszelre mutogat az Orbán-kormány az üzemanyagok jövedéki adójának emelése miatt. A pénzügyminisztériumi közlemény úgy fogalmaz,
„Magyarország évek óta kockáztatta a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy az uniós szintnél alacsonyabban határozta meg a jövedéki adó szintjét. Jövőre teljesítenünk kell az uniós előírást, ezért a jövedéki adó szintjét az uniós minimumszinthez igazítjuk”.
Csakhogy a kabinet – egy klasszikust idézve – nem bontotta ki az igazság minden részletét.
Ugyanis a jövedéki adó minimumszintjét valóban egy 2003-as közösségi irányelv szabályozza, csakhogy Brüsszel az adóteher elvárt mértékét 2010 óta egyetlen eurócenttel sem emelte. A szabályozás szerint
- ólmozatlan benzin esetén legalább 359 euró,
- gázolaj esetén pedig legalább 330 euró
jövedéki adót kell kivetni ezer literenként. Ha úgy tetszik, minden liter benzinben legalább 35,9 eurócent, illetve minden liter gázolajban legalább 33 eurócent adót kell megfizetni.
Magyarországon a jövedéki adó mértékét először egy ugyancsak 2003-as, majd egy frissen kodifikált 2016-os törvény határozta meg. 2010 januárjában a benzinre literenként 120 forint, a gázolajra pedig 97 forint 35 fillér jövedéki adót kellett fizetni. A gázolaj adóját 2011. november 1-jével emelték literenként 110 forint 35 fillérre, és ezek az adómértékek változatlanok is maradtak csaknem öt éven keresztül. 2016. szeptember 1-jével történt egy átalakítás: különválasztották az adó mértékét attól függően, hogy az olaj világpiaci ára hordónként meghaladja-e az 50 dollárt. Ha alatta van, akkor a benzin jövedéki adója literenként 125 forint, a gázolajé 120 forint 35 fillér, míg ha meghaladja, akkor a közteher valamivel alacsonyabb, a benzin után literenként 120 forintot, a gázolaj literje után pedig 110 forint 35 fillért kell fizetni.
Ez „eurósítva” azt jelenti, hogy a 2016. szeptember 1-jén érvényes 310,17 forintos árfolyammal számítva (az olajártól függően) benzin után 38,7 vagy 40,3 eurócent, míg gázolaj után 35,6 vagy 38,8 eurócent jövedéki adót kellett fizetni, vagyis bőven teljesült az irányelvben megfogalmazott elvárás. A 310 forintos euró azonban ma már csak vágyálom,
a most érvényes, 370 forintos árfolyammal (és bőven 50 dollár feletti olajárral) számolva az adómérték a benzin esetében már csak 32,4, gázolaj esetében pedig 29,8 eurócentnek felel meg.
És a forint árfolyamromlásának még nincs vége, a legutóbbi két Kormányinfón először Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, majd Varga Mihály pénzügyminiszter is arról tájékoztatott,
a 2024-es költségvetést 385 forintos euróárfolyammal tervezték meg.
Ha elfogadjuk ezt a kormányzati árfolyamhipotézist, akkor elég lenne a benzinre 138 forint 22 fillér, míg gázolajra 127 forint 5 fillér jövedéki adót kivetni. A jövő évi adótörvények parlament előtt fekvő javaslatában ennél azonban jóval magasabb adómértékek szerepelnek: 50 dolláros olajár felett a benzinre 152 forint 55 fillér, míg a gázolajra 142 forint 90 fillér adót vetnének ki literenként. (50 dollár alatti olajár esetén ez a mérték 5, illetve 10 forinttal lenne magasabb, de az energiahordozó ára az utóbbi három évben nem volt ez alatt az érték alatt, az utóbbi fél évben pedig 65-80 dollár közti sávban mozog.)
Mit is jelent ez? Két lehetőséget olvashatunk ki belőle, és egyik forgatókönyv sem túl szívderítő.
Ha valóban teljesül Orbán Viktorék árfolyamelvárása, akkor nemes egyszerűséggel nem igaz az az állítás, hogy a kormányzat uniós minimumszintre emeli a jövedéki adót, hanem azt még megdobja további 14, illetve 16 forinttal. Vagyis az Orbán-kormány tényleg minden fillért megpróbál besöpörni a költségvetésbe. És tegyük hozzá, hogy ez a „feleslegesen” kivetett jövedékiadó-többlet 27 százalékos áfával együtt
további 18, illetve 20 forinttal fogja megemelni az autósok által a benzinkúton fizetendő üzemanyagárat.
Ha viszont azt a kormányzati narratívát fogaduk el, hogy tényleg csak az uniós minimumszintre emelik a jövedéki adó mértékét, az azt jelenti, hogy a kormány a forint horribilis árfolyamromlására számít. A benzin 152 forint 55 filléres adómértéke ugyanis 425 forintos, míg a dízel 142 forint 90 filléres adómértéke 433 forintos euróárfolyamnál felel meg a 35,9, illetve 33 eurócentes minimum elvárásnak.
Emlékeztetőül: Orbán Viktorék a 2023-as költségvetést tavaly nyáron 377 forintos euróárfolyammal tervezték meg, mely azonban már annak hatályba lépése előtt tarthatatlanná vált. Az újabb, rendeleti úton megalkotott 2023-as büdzsében 408,8 forintos euróárfolyammal számoltak.
Így tehát könnyen előfordulhat, hogy a jövő évi költségvetés megtervezésekor kalkulált 385 forintos árfolyam is csak egy ideiglenes számítási alap, amit bármikor átírhatnak, viszont – megelőzendő az újabb kötelezettségszegési eljárást – a jövedékiadó-bevételeket ennél magasabb, talán reálisabb árfolyamon számították ki.
Azt se feledjük el, elindult egy tényleges jegybanki kamatcsökkentési folyamat, ami a forint árfolyamát megint csak negatív irányba befolyásolhatja, hiszen a kisebb várható hozam csökkenti a nemzeti devizánk iránti keresletet - ám egyelőre ez a hatás a gyakorlatban még nem jelentkezett, hiszen korábbi időszakhoz képest erősebb árfolyamot tart stabilan a jegyzés. De azt is meg kell jegyezni, az üzemanyagok árrugalmatlan termékek, vagyis a forgalma alig változik az ár jelentős emelkedése vagy csökkenése esetén sem. Így magasabb
