Ahogy arról korábban beszámoltunk a magyar GDP mind éves, mind negyedéves összevetésben jelentős, az elemzői várakozásokat meghaladó mértékű növekedést ért el. A gazdaság teljesítménye - a nyers, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt - 6,5 százalékkal növekedett az előző év azonos negyedévéhez mérten, míg negyedéves bázison a növekedés 1,1 százalékos volt.
A magyar növekedésnek nagyjából a felét érte el az Európai Unióban regisztrált GDP bővülés. Az Eurostat által szerdán közzétett számok szerint 2022 második negyedévében a szezonálisan kiigazított GDP 0,6 százalékkal nőtt mind az euróövezetben, mind a teljes EU-ban. A második negyedéves bővülés egyébként nagyjából megegyezik az első negyedéves számokkal, hiszen az első három hónapban az euróövezet fél százalékos növekedése mellett a teljes EU GDP 0,6 százalékkal haladta meg a bázisidőszakét.
Ugyanakkor érdemes azt is megjegyezni, hogy éves bázison már árnyaltabb a kép. A közösség szintjén a második negyedévben az EU-27-ben 4 százalékos volt a bővülés, míg az eurót használó országoknál ugyanez az adat 3,9 százalékot ért el. Az első negyedévben ugyanakkor az éves bővülés még 5,5 (EU-27) és 5,4 százalékos (eurózóna) volt.
Nyertesek és vesztesek
Vegyes képet kapunk, hiszen a negyedéves bázison más országok mutattak kiemelkedő növekedést, mint éves összehasonlításban. Igaz, Magyarország azon kevesek közé tartozik, amely állam mindkét rangsorban igen előkelő helyen végzett.
Ha éves összevetésben nézzük, akkor Szlovéniát (8,3%) és Portugáliát (6,9%) követve a harmadik helyen volt a magyar gazdaság az Eurostat számításai szerint.
Amennyiben negyedéves bázison nézzük az adatokat, akkor azt láthatjuk, hogy három ország jobban teljesített hazánknál, hiszen Hollandia (2,6%), Románia (2,1%) és Svédország (1,4%) is nagyobb növekedést ért el nálunk. Ugyanakkor a következő hármasban már ott találhatjuk Magyarországot, hiszen Bulgária és Spanyolország mellett mi is 1,1 százalékkal nőttünk negyedéves bázison.
Az uniós összevetés mellett érdemes megnézni a régiós, ezen belül a velünk általában szorosan együttmozgó V4 országok teljesítményét. Igaz, a mostani növekedés jelzi a négy ország gazdasági szerkezetének jelentős különbségét, hiszen az elhanyagolható idegenforgalommal rendelkező lengyel gazdaság teljesítmény meglehetősen vérszegény volt negyedéves bázison: Európában a leggyengébb számokat produkálták és 2,3 százalékkal estek vissza. Ebben vélhetőleg a már emlegetett turizmus hiánya mellett az is közrejátszott, hogy ők álltak az orosz szankciók és Ukrajna támogatásának élére, vállalva azt is, hogy az etikus viselkedés a gazdasági teljesítményt visszafogja. Ennek ellenére egyébként éves bázison még így is jól szerepelt Varsó, Lengyelország GDP-je ugyanis 4,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A cseh GDP 0,2 százalékkal nőtt negyedéves, és 3,6 százalékkal éves alapon. Ami talán a legérdekesebb, hogy a Magyarországhoz hasonlóan komoly autóipari kitettséggel rendelkező Szlovákia milyen teljesítményt tudott felmutatni. Az ottani GDP pedig 0,4 százalékkal nőtt negyedéves, és mindössze 1,6 százalékkal éves alapon.
