Március utolsó napjaiban az amerikai Johnson & Johnson gyógyszergyártó óriáscég csatlakozott azoknak a nyugati vállalatoknak az egyre hosszabb sorához, amelyek leépítik tevékenységüket Oroszországban. A befektetések felfüggesztése, a reklámok leállítása és az orvosi tesztek lemondása után visszavonja az orosz piacról azokat a termékeit, például fogkrémeit és arckrémeit, amelyek nem az emberek gyógyítását szolgálják – kezdi a gyógyszergyártók dilemmáit bemutató cikkét a Moscow Times, amelyet a Napi.hu szemlézett.
Joe Wolk, az amerikai vállalat vezérigazgatója azt mondta, hogy ha gyógyszereik nem jutnak el az azokra rászoruló orosz betegekhez, annak súlyos következményei lehetnek, egyesek közülük akár meg is hallhatnak. Ugyanakkor erős nyomás nehezedik minden nyugati cégre, hogy az orosz agresszióra válaszul vonuljon ki az ottani piacról.
Egyesek úgy vélik, hogy a gyógyszercégek csak időt akarnak nyerni, hiszen üzletük gerincét minden korlátozás ellenére fenntartják Oroszországban.
Mások megértőbbek, Jeremy Levin, az Ovid Therapeutics biotech vállalat elnök-vezérigazgatója nyílt levélben szólította fel az élettudományokkal foglalkozó iparágat, hogy ne támogassa a világ gazdasági szakítását Oroszországgal.
Erre is van azonban válasz: az emberben bujkáló kisördög azt mondja, hogy a gyógyszercégek valójában azért akarják folytatni a tevékenységüket Oroszországban, mert továbbra is pénzt akarnak csinálni, hogy megfeleljenek a részvényeseik elvárásának – mondja Judy Twigg, a Virginia Commonwealth University professzora, az orosz egészségügyi rendszer jó ismerője.
Oroszország oldaláról nagyobb a tét, ugyanis felmérések szerint a gyógyszerek 70 százalékát szerzik be vagy közvetlenül külföldről, vagy nyugati vállalatok ottani üzemeitől. A Kreml egy évtizede beszél arról, hogy fel kell pörgetni a hazai biotechipart, ám nem követték tettek a szavakat. Az oroszországi gyógyszerhivatal a napokban a készítmények egyre növekvő feketepiacának veszélyeire figyelmeztetett és pánikvásárlásokról számolt be.
